Showing 576 results

A Bölcsészkaron 1862-ben alakult meg a Tanárvizsgáló Bizottság ("vizsgáló bizottság gimnáziumi tanárjelöltek részére"). A bizottság elnökét a Helytartótanács, tagjait pedig a Bölcsészkar tanárai közül egy e célra alakult választmány jelölte ki. 1875-ben a József Műegyetemen működő reáltanodai- és a Pesti Egyetem gimnáziumi tanárvizsgáló bizottságát összevonták, az egyesítés után ez a továbbiakban "országos köztanodai tanárvizsgáló bizottság" néven működött. A középiskolai tanárvizsgálatról az 1883:30. középiskolai törvény rendelkezett. Az 1890-es évektől a felső kereskedelmi iskolai tanárok vizsgája is itt folyt. Az egyetemek és főiskolák a tudományos képzést adták, a Tanárvizsgáló Bizottság ezt egészítette ki, és az előírt vizsgák letétele után tanári oklevelet adott. A Tanárvizsgáló Bizottság szervezetileg független volt, csak feladatai és személyi kapcsolatai fűzték a Bölcsészeti Karhoz. A középiskolai tanárvizsgálatot behatóan az 1932. évi 14.414. sz. VKM rendelet szabályozta. A VKM 211 114/1949.VI. sz. rendelete értelmében, 1949-ben a Tanárvizsgáló Bizottság a Tanárképző Intézettel együtt megszűnt. Feladatkörét a Bölcsészet- és Természettudományi Karokon működő tanulmányi osztályok vették át.

Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-latin szak, alapvizsga: 1942.12.11., szakvizsga: 1945.07.09. (Párhuzamosan az Eötvös Collegium hallgatója volt 1940-45 között) tanári vizsgát a Debreceni Egyetemen tett, ahol gyakorlóévét töltötte. Kövendi II. Dénes az egyetemet egy év kihagyással végezte - tüdőbaja miatt szanatóriumban volt. Kiújuló tüdőbaja miatt tanári állását hamarosan fordítóira kellett cserélnie, különböző intézményekben végzett pedagógaii szakfordítást oroszból (az orosz tanári szakot az egyetem után végezte el). 1961-1964 között a Kölcsey Gimnázium történelem-latin-orosz tanáraként működött, majd politikai okból elbocsátották. Különféle fordítói megbízások és iskolai könyvtárosi munka után visszakerült egykori munkahelyére, az Országos Pedagógiai Könyvtárba, majd az OSzK Könyvtártudományi és Módszertani Központban (KMK) fejezte be pályafutását. Az OSzK belső referáló lapjának szerkesztője volt. Verstannal, Ady költészetével, Biblia-fordítással és Karácsony Sándor műveinek kiadásával foglalkozott. Könyvtári folyóiratokban jelentek meg róla nekrológok.

Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-latin szak 1912-1917, alapvizsga: 1914.03.28., szakvizsga: 1917.02.27., tanári vizsga: 1917.05.16. Harmadik tárgyként felvette a görögöt 1917.05.16., ezt vitte tovább a latin mellett. (Párhuzamosan az Eötvös Collegium hallgatója volt 1912-16 között.) doktori oklevél: 1918.05.20.
Kövendi I. Dénes Karcagon kezdte gimnáziumi tanári pályafutását, a Tanácsköztársaság alatt írt újságcikkei miatt elbocsátották. Munkanélküliség után Pápán kapott helyettes tanári lehetőséget, majd kunszentmiklósi tanárként dolgozott 1923-1948 között. Közben ógörög fordításokat készített és tanulmányokat írt. 1934-36 között Frankfurtban volt Humboldt-ösztöndíjas. 1946-tól szakfelügyelői feladatokat is kapott, majd egyetemi magántanárként is előadott az ELTÉ-n, ill. a Madách Gimnáziumban tanított latint. 1950-től haláláig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. A Horthy-rendszerben nem lehetett egyetemi tanár baloldali nézetei miatt, a Rákosi-rendszerben eltávolították az egyetemről idealizmusa miatt. Tanulmányai 1945 után csak Nyugat-Németországban és Japánban jelenhettek meg.
Nekrológot írt róla Nádor György (Irodalmi Újság, Párizs), OSZK-s kollégái és Borzsák István. Életéről és munkásságáról könyv jelent meg a Tudós tanárok sorozatban fia, Kövendi II. Dénes szerkesztésében.