Showing 577 results

Vitális Sándor 1900. április 13-án született Selmecbányán. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1923-ban szerzett doktori oklevelet geológiából. 1942-ben a Szegedi Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. 1922-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nél dolgozott. 1951-től az ELTE Természettudományi Karán tanított, 1952-től az Alkalmazott Földtani Tanszék vezetője volt. 1952-ben az Államvédelmi Hatóság őrizetbe vette, majd 1954-ben szabadon bocsátották és rehabilitálták. Ezután visszatért az ELTE-re, ahol nyugdíjazásáig, 1971-ig vezette az Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszéket. Földtani és vízföldtani kutatásai mellett bányatelepek, városok, iparművek ivó- és ipari vízellátásával foglalkozott. Több mint húsz szakbizottság tagja, illetve elnöke volt. 1951-ben Kossuth-díjat kapott, emellett számos kitüntetés tulajdonosa volt. A Magyar Hidrológiai Társaság 1987-ben Salgótarjánban a Bányászati Múzeum előtt szobrot állított a tiszteletére. Az ELTE TTK a tiszteletére emlékérmet hozott létre: https://geology.elte.hu/content/vitalis-sandor-emlekerem.t.5032?m=2121

Wolfram Ervin (Budapest, 1923. november 27. - Budapest, 1985. április 17.) kolloidkémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1982). Egyetemünkön 1945-ben tanári diplomát, majd 1947-ben vegyészoklevelet szerzett. 1947-től három hónapig a Chinoin Gyógyszerészeti Gyár kutató laboratóriumában dolgozott, majd Buzágh Aladár professzor mellett a Kolloidkémiai és -technológiai Tanszéken volt díjtalan gyakornok. 1949-ben doktorált a liofil gélek peptizációjának kénetikai vizsgálata témakörében. Ugyanebben az évben tanársegéd lett. 1948 és 1954 között az Állami Műszaki Főiskolán, 1954-ben és 1955-ben a debreceni egyetemen is tanított. 1958-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1958 és 1962 között a drezdai Műegyetem vendégprofesszora volt, majd 1962-ben egyetemünk kolloidkémiai tanszékének vezetője lett. 1966-ban a tudományok doktora, 1967-től egyetemi tanár, 1983-ban rektorhelyettes. Több külföldi tudományos társaságnak volt tagja, 1967-ben MTA Akadémiai Díj I. fokozatával, 1974-ben az oktatásügy kiváló dolgozója címmel, 1979-ben Buzágh Aladár díjjal, 1981-ben Wolfgang Ostwald díjjal tüntették ki munkásságáért.