Barczi Bay Zoltán Lajos (1900-1992) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudományág létrejöhetett. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon tanult tovább. Tanulmányai után oktatói kinevezést kapott az Elméleti Fizika Intézetbe, 1926-ban szerezte meg doktori fokozatát. Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta kutatásait. 1948-ban emigrációba kényszerült, és az USA-ban a George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora.
Polinszky Károly 1922-ben született Budapesten. Vegyészmérnöki diplomáját 1944-ben szerezte a Műegyetemen, részt vett az oktatás háború utáni újraindításában. 1949-ben meghatározó szerepet játszott a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Nehézvegyipari Kutató Intézet létrehozásában, dékánként, rektorként, majd kutatóintézeti igazgatóként tevékenykedett. 1963-tól művelődésügyi miniszterhelyettes, 1974 és 1980 között oktatási miniszter volt. Tudományos munkássága elsősorban a szervetlen kémiai technológia területéhez kapcsolódott, jelentős tankönyvei mellett nemzetközileg is elismerték. 1976-ban az MTA rendes tagjává választották. 1991-ben nyugdíjba vonult, de haláláig aktív maradt az oktatás és a kutatás terén.