542 találat látható

Iratképző

Szombathelyi Tanárképző Főiskola

  • ELTE SEKL-3
  • Szervezet/testület
  • 1977-1999

Szombathelyi Tanárképző Főiskola (1974-1983)
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BDFT) (1984-1999)
1974-ben megalakul a Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1974-ben avatják fel új helyén a Bolyai János Gyakorló Általános Iskolát. 1975-ben a tanító, népművelő és könyvtáros diplomák mellett átadják az első tanári okleveleket is Szombathelyen. 1978-ban elsőként Szombathelyen van lehetőség a közművelődési és a tanári szakok párosítására. 1982-ben megépül a főiskola Ady téri kollégiuma. 1984-ben az intézmény felveszi a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nevet. Ekkor indul meg az új oktatási épületben- C épület- a természettudományi szakos általános iskolai tanárképzés. 1990-ben a főiskola megkapja a volt megyei és városi pártbizottság épületét- D épület- a Berzsenyi Dániel téren, melyben elhelyezést kapnak a bölcsész tanszékek, a képzés kibővül angol, francia, német, olasz, uralisztika nyelvképzéssel. 1991-ben átadják az új Főiskolai Sportcsarnokot, Szombathelyen elindul az egyszakos testnevelő tanári képzés. 1992-ben új szervezeti formaként létrejönnek az intézetek. Ugyanebben az évben megnyílik a regionális szerepű Osztrák Könyvtár osztrák kormánytámogatással. 1992-ben a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola 8 osztályos gimnáziummal bővül. 1993-ban a főiskola létrehozza a Savaria University Press alapítványi kiadót. 1994-ben az intézmény befogadja más egyetemek és főiskolák kihelyezett képzéseit (testnevelő egyetemi tanárképzés, táncpedagógus képzés, közoktatásvezetői képzés). Ugyanebben az évben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola kezdeményezi a Societas Scientarium Savariensis (Szombathelyi Tudományos Társaság) megalapítását. A British Council támogatásával megnyílik a regionális szerepű Angoltanári Információs Központ és Könyvtár. 1995-ben a londoni Thames Valley Egyetem akkreditálja az egyetemi angolnyelv-tanári szakot. Megnyílik a SOROS USIS Amerikai Tanulmányi Információs Iroda. 1996-ban az intézmény beadja 10 szak egyetemi akkreditációs kérelmét. Elindulnak a Jean Monnet-kurzusok. 1997-ben lezajlik az intézmény és a szakok sikeres akkreditációja. 1998-ban az intézmény két egyetemi szakkal bővül, az általános és alkalmazott, illetve a finnugor nyelvészetivel. Megnyílik az Európai Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár (EDC).
1999-ben engedélyt kap az intézmény a nemzetközi tanulmányok egyetemi szak s a kommunikáció főiskolai szak indítására, és megalapítja a Gazdálkodási és Műszaki Intézetet. Ekkor készül el az Európai Dokumentációs Központ felújított épületrésze a városközpontban található Berzsenyi téren, s adja át azt szeptember 16-án Michael Lake, az Európai Unió delegációvezetője.

Forrás: https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

https://sek.elte.hu/kozpont

BDPK Tanulmányi Hivatal

  • ELTE SEKL-30
  • Szervezet/testület
  • 1959-

1959-től Tanulmányi Osztály, 2018-tól Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) Tanulmányi Hivatal.
A BDPK Tanulmányi Hivatal alapfeladatként ellátja a szombathelyi telephelyű képzések oktatási, tanulmányi, felvételi ügyekkel kapcsolatos adminisztratív, nyilvántartási és tájékoztatási feladatait. További feladatai közé tartozik a Neptun alapú statisztikai adatszolgáltatás, a hallgatói kérvények döntéshozatalra való előkészítése és végrehajtása, a térítési és szolgáltatási díjak, valamint a hallgatói önköltségi díjak beszedése.

Forrás: https://sek.elte.hu/tanulmanyi-hivatal

Berzsenyi Dániel Főiskola

  • ELTE SEKL-4
  • Szervezet/testület
  • 2000-2007
  1. január 1-jétől az Országgyűlés döntése alapján az intézmény regionális szerepű főiskolai centrum lesz, neve Berzsenyi Dániel Főiskola. Az elnevezés megváltoztatása a főiskola arculatváltozását is jelzi, hiszen a felvehető szakok köre nem-tanári szakokkal bővül, így közgazdasági szakkal is. Megkezdődik a “D” épület rekonstrukciója és bővítése, hogy helyet adjon az Európa Tanulmányok Központnak, s zajlik a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium bővítése is. 2002. január 1-től kormányrendelet alapján megalakul a Bölcsészettudományi, a Természettudományi, valamint a Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar. 2006-ban Bologna típusú alapszakok akkreditációjára, az új rendszerű képzések bevezetésére kerül sor. 2006-ban PPP beruházásban felépül a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont, melyben elhelyezést nyer a főiskola Könyvtára, a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpont és a Felnőttképzési Központ.

Forrás: https://sek.elte.hu/kozpont

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

  • ELTE SEKL-5
  • Szervezet/testület
  • 2008-2017
  1. január 1-től az Országgyűlés döntése szerint a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem egyesülésével egy új tíz karú egyetem jön létre. Élén a NyME rektora, illetve a Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese áll. 2009-ben sikeresen akkreditálják a mesterképzéseket. Ekkor 50 éves az intézmény. 2013-ban osztatlan tanárképzési szakok jönnek létre. 2015 szeptemberében elindul a duális gépészmérnök képzés. 2017. február 1-jétől megszűnt a Nyugat-magyarországi Egyetem, a szombathelyi karok az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek tovább.

Forrás: https://sek.elte.hu/kozpont

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

ELTE Savaria Egyetemi Központ

  • ELTE SEKL-6
  • Szervezet/testület
  • 1958-tól

A SEK alapítása óta több néven működött: 1958-1973. Felsőfokú Tanítóképző Intézet, 1974-1983. Szombathelyi Tanárképző Főiskola, 1984-1999. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, 2000-2007. Berzsenyi Dániel Főiskola, 2008. január - 2017. január Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, 2017. február 1-jétől Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ. 2018-ban létrejött az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ.

SEK Bölcsészettudományi Kar

  • ELTE SEKL-78
  • Szervezet/testület
  • 2002-2017

2002-2007. Bölcsészettudományi Főiskolai Kar
2008-2013. Bölcsészettudományi Kar
2013-2017. Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar
1962-től már erőteljesen megjelent a bölcsészet- és társadalomtudományi profil az 1959-ben létrejött Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. 1962 őszétől a tanítóképzés mellett elindult a népművelő-könyvtáros képzés. A 1970-es évek elején orosz, magyar, történelem szakokkal bővült a kínálat. 1990-ben a Berzsenyi Dániel téri önálló épülettömbben a már meglévő szakok mellett jelentős mértékben bővült a filológiai szakokat- angol, német, francia, olasz, uralisztika- gondozó tanszékek köre. 1998-ban az általános és alkalmazott, a finnugor nyelvészet, 1999-ben pedig a nemzetközi tanulmányok szakok kaptak engedélyt egyetemi szintű képzés indítására. A Berzsenyi Dániel téri épülettömbben kapott helyett az Európa-tanulmányok Tanszék, Európai Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár is. A Bölcsészettudományi Főiskolai Kar (BTFK) létrehozását a 2002. január 1-jétől hatályos kormányrendelet mondta ki. 2008-tól Bölcsészettudományi Kar (BTK). A BTK 2008. január 1-jével vált a tízkarú Nyugat-magyarországi Egyetem részévé. 2013-tól Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar. 2017. február 1-jétől megszűnt a Nyugat-magyarországi Egyetem, a szombathelyi karok az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek tovább. 2018-ban létrejött az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ, így a Bölcsészettudományi Kar elnevezés megszűnt, a kar intézetei az ELTE BDPK részeként működnek tovább.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

SEK Filológiai Intézet

  • ELTE SEKL-81
  • Szervezet/testület
  • 1992-2002

A Filológiai Intézethez a következő tanszékek tartoztak:
Magyar Irodalom Tanszék
Magyar Nyelvészeti tanszék
Angol Nyelv és Irodalom Tanszék
Alkalmazott Nyelvészeti tanszék
Francia Tanszék
Német Nyelv és Irodalom Tanszék
Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék
Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék
Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszék
Horvát Nyelv és Irodalom Tanszék
Uralisztikai Tanszék
Idegennyelvi Lektorátus

Forrás:
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Filológiai Intézetének önértékelése, 1998.

SEK Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék

  • ELTE SEKL-88
  • Szervezet/testület
  • 1990-2015

Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék (1990-2007)
Romanisztikai Intézeti Tanszék (2007-2015)
A tanszék 1990-ben alakult meg, alapítói Antal Lajos és Hoffmann Béla. A 90’-es évek közepétől az udinei egyetemmel is együttműködő tudományos műhelymunka vette kezdetét. Első konferenciájukat 1998-ban rendezték, 2000-ben folyóiratot indítottak AMBRA percorsi di italianistica címmel, 2007-ben pedig Studia Romanica Savariensia c. sorozatuk jelent meg. A tanszéken számottevő publikációs tevékenység zajlott: a kutatások eredményei jó néhány helyi és országos folyóiratban, továbbá olasz kiadók gondozásában jelenhettek meg. Elsőrangú szakmai tevékenységéért számos italianista nyert el kitüntetést, díjat, többek között az Ordine della Stella della Solidarietá Italiana lovagrendet az olasz köztársasági elnöktől, valamint a külkereskedelmi miniszteri dicséretet. Nemzetközi kapcsolataik számos európai tudományos műhelyre terjedtek ki: az udinei, trieszti, milánói, firenzei, salernói egyetemekre, a Római Magyar Akadémiára, a cseh, szlovén, horvát, lengyel egyetemekre. Jelentősebb tanszéki rendezvényeik között említendő az 1998-től kétévente megrendezett Convegno Scientifico di Cultura e Civiltá Italiana, az Olasz farsang, valamint a Settimana della Lingua Italiana nel Mondo. Jelentékeny a kétévente Szombathelyen megrendezett Convegno Scientifico di Civiltá e Cultura Italiana nemzetközi konferencia, továbbá a Petrarca e l’Umanesimo (Budapest – Piliscsaba, 2004.) és a I cent’anni di Attila József (Trieszt és Szombathely, 2005.) konferencia.

Forrás: A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

SEK Szláv Filológiai Intézet

  • ELTE SEKL-92
  • Szervezet/testület
  • 1990-

Szláv Filológiai Tanszékcsoport (horvát, orosz, szlovén) (1990-2005)
Szláv Filológiai Intézet (2006-2013)
Szláv Filológiai Intézeti Tanszékcsoport (2013-2017)
BDPK Szlavisztika Tanszék (2018-)
1973 őszén megalakult az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék. A kétszakos tanárképzésen kívül idegen nyelvi lektorátusként is működött 1989-ig. A tanárképzés matematika-orosz szakon indult meg. 1978-ban kezdte meg tanulmányait az első magyar-orosz, 1982-ben az első könyvtár-orosz szakos csoport. A rendszerváltástól kezdődően lehetőség volt a főiskolán oktatott bármely más szakkal való párosítása az orosz szaknak. Az 1970-es években megindult a levelező tagozatos képzés is. Az orosz szakos hallgatók külföldi részképzésben is részt vettek (Leningrád/Szentpétervár, Moszkva, Ogyessza). 1980-ban dr. Gadányi Károly vezetésével megalakult a Szlovén Tanszéki Csoport, amely az 1982/83-as tanévtől kezdődően Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszékké szerveződött. A tanszéken kétszakos tanárképzés (kezdetben szlovén-magyar, szlovén-rajz, szlovén-testnevelés, később szlovén-bármely szak), nemzetiségi tanítóképzés, fakultatív szlovén nyelvoktatás folyt. A Nemzetközi Szlavisztikai Napok c. konferencia sorozat jó hírnévnek örvend a hazai és külföldi szlavisták körében. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 1991-ben engedélyezte a Horváth Nyelv és Irodalom Tanszék megalakítását. A tanszék prof. dr. Gadányi Károly vezetésével sikeres kapcsolatot alakított ki a ELTE BTK szláv tanszékeivel, a Zágrábi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával, a Zágrábi Horvát Nyelvi Intézettel és az Eszéki Tudományegyetemmel. 1989-ben az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékből kivált az Idegen Nyelvi Lektorátus, amely 1998-ig működött. 1990-ben megalakult a Szláv Filológiai Tanszékcsoport prof. dr. Gadányi Károly vezetésével a Horvát-, Orosz- és Szlovén Nyelv és Irodalom Intézeti Tanszékekből. 2006-tól Szláv Filológiai Intézet néven működött tovább. 2006-tól megkezdődött a szlavisztika (BA) alapszakos bölcsészek (horvát/orosz/szlovén) képzése. 2008 őszétől a tanszéken megindult a szlavisztika mesterszak (MA) horvát, szlovén és orosz szakirányon, valamint a horváttanár, a horvát- és nemzetiségihorvát-tanár, az orosztanár, a szlovéntanár, valamint a szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár (MA) mesterszakok is. 2013 őszétől az osztatlan tanárképzés keretében az intézet megkezdte a kétszakos középiskolai tanárok képzését.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

https://sek.elte.hu/szlavisztika

ELTE Egyetemi Szakszervezeti Bizottság

  • ELTE-1021
  • Szervezet/testület
  • 1946-1988

Az egyetemen 1946. augusztus-szeptemberére tehető a szakszervezeti mozgalom megindulása. Ekkor még jórészt altisztek, hivatalsegédek és kisegítő dolgozók voltak a szakszervezet tagjai: az egyetem oktatói között 1947 végén indult meg az ez irányú szervezkedés. 1948-ban még hat-hét különböző szakszervezetbe tartoztak az egyetem alkalmazottai, s csak az 1950-es, 1960-as évek elején kerültek egységesen a Pedagógusok Szakszervezetének irányítása alá. Az 1956 utáni években igen korlátozott volt a szakszervezet tevékenysége. 1959 januárjában alakították meg az új Szakszervezeti Bizottságokat, melyeknek fő célja az érdekvédelem mellett a párt politikájának a szakszervezet eszközeivel való támogatása, a felsőoktatási reform előkészítése és a tananyag korszerűsítése volt.

Az 1950-es években az érdekvédelem, az üdültetés, a lakás- körülmények javítása, a szociális intézmények fejlesztése, a segélyezés mögött az oktató-nevelőmunka segítése háttérbe szorult, ugyanakkor a politikai tevékenység - tömegmegmozdulások, szemináriumok, politikai előadások szervezése, rendezése - a szakszervezet munkájának alapjává vált.
Az 1956 utáni években igen korlátozott volt a szakszervezet tevékenysége. 1959 januárjában alakították meg az új Szakszervezeti Bizottságokat, melyeknek fő célja az érdekvédelem mellett a párt politikájának a szakszervezet eszközeivel való támogatása, a felsőoktatási reform előkészítése és a tananyag korszerűsítése volt.

Az 1960-as évektől a Pedagógusok Szakszervezetének egyetemi és kari szervei az Egyetem vezetőivel együttműködve segítik az egyetem dolgozóinak politikai nevelését és gyakorolják a szak- szervezet részére szabályokban biztosított jogokat. Emellett részt vesznek az egyetemi és kari tanácsok, valamint más testületek munkájában is, ahol a dolgozók érdekeit kell képviselniük.

A magyarországi rendszerváltozást közvetlenül megelőző időben a megújulni vágyó magyar közéletben megfogalmazódott az ágazati érdekvédelmi tevékenység erősítésének igénye. Ennek eredményeként 1988-ban – a Pedagógusok Szakszervezetéből kiválva – megalakult a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely az FDSZ Alapszabályában rögzítettek szerint önállóan működő, egyenrangú intézményi alapszervezetek szövetsége.

21-30 találat a 542 találat közül