A MFSSZ megalakulása az 1906-1907. évi atlétikai-torna „háborúval” kezdődött, amelynek célja az volt, hogy a hallgatók saját egyetemi sportegyesületekben sportoljanak. Azonban ezek a folyamatok nem nyerték el a MASZ és az MLSZ tetszését, ezért akadályozni próbálták az egyetemi sportegyesületek autonómiáját. A MASZ atlétikai klubként kezelte a BEAC-ot, nem sportszövetségként. Ennek következtében az egyetemi és főiskolai sport klubok a BEAC kezdeményezésével alapították meg a Magyar Főiskolai Sportszövetséget 1907-ben. Megalakulásával a világ második és Európa első országos főiskolai sportszervezete lett. Elsődleges feladatának az egyes új sportágak meghonosítását, az egyetemista sportolók, az egyetemi klubok érdekvédelmét és az egyetemek és főiskolák testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletének a formálását tartotta.

Szombathelyi Tanárképző Főiskola (1974-1983)
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (BDFT) (1984-1999)
1974-ben megalakul a Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1974-ben avatják fel új helyén a Bolyai János Gyakorló Általános Iskolát. 1975-ben a tanító, népművelő és könyvtáros diplomák mellett átadják az első tanári okleveleket is Szombathelyen. 1978-ban elsőként Szombathelyen van lehetőség a közművelődési és a tanári szakok párosítására. 1982-ben megépül a főiskola Ady téri kollégiuma. 1984-ben az intézmény felveszi a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nevet. Ekkor indul meg az új oktatási épületben- C épület- a természettudományi szakos általános iskolai tanárképzés. 1990-ben a főiskola megkapja a volt megyei és városi pártbizottság épületét- D épület- a Berzsenyi Dániel téren, melyben elhelyezést kapnak a bölcsész tanszékek, a képzés kibővül angol, francia, német, olasz, uralisztika nyelvképzéssel. 1991-ben átadják az új Főiskolai Sportcsarnokot, Szombathelyen elindul az egyszakos testnevelő tanári képzés. 1992-ben új szervezeti formaként létrejönnek az intézetek. Ugyanebben az évben megnyílik a regionális szerepű Osztrák Könyvtár osztrák kormánytámogatással. 1992-ben a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola 8 osztályos gimnáziummal bővül. 1993-ban a főiskola létrehozza a Savaria University Press alapítványi kiadót. 1994-ben az intézmény befogadja más egyetemek és főiskolák kihelyezett képzéseit (testnevelő egyetemi tanárképzés, táncpedagógus képzés, közoktatásvezetői képzés). Ugyanebben az évben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola kezdeményezi a Societas Scientarium Savariensis (Szombathelyi Tudományos Társaság) megalapítását. A British Council támogatásával megnyílik a regionális szerepű Angoltanári Információs Központ és Könyvtár. 1995-ben a londoni Thames Valley Egyetem akkreditálja az egyetemi angolnyelv-tanári szakot. Megnyílik a SOROS USIS Amerikai Tanulmányi Információs Iroda. 1996-ban az intézmény beadja 10 szak egyetemi akkreditációs kérelmét. Elindulnak a Jean Monnet-kurzusok. 1997-ben lezajlik az intézmény és a szakok sikeres akkreditációja. 1998-ban az intézmény két egyetemi szakkal bővül, az általános és alkalmazott, illetve a finnugor nyelvészetivel. Megnyílik az Európai Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár (EDC).
1999-ben engedélyt kap az intézmény a nemzetközi tanulmányok egyetemi szak s a kommunikáció főiskolai szak indítására, és megalapítja a Gazdálkodási és Műszaki Intézetet. Ekkor készül el az Európai Dokumentációs Központ felújított épületrésze a városközpontban található Berzsenyi téren, s adja át azt szeptember 16-án Michael Lake, az Európai Unió delegációvezetője.

Forrás: https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

https://sek.elte.hu/kozpont

1958. június 10-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának ülésén hozták meg a végleges döntést arról, hogy a tanítóképzést 1959. szeptemberétől középfokúról felsőfokúra emelik. A tanítóképzőknél át kellett alakítani a tanterveket-öt féléves elméleti képzést egy gyakorló félév zárta. Így az intézetek számát meg kellett emelni. Szombathely is lehetőséget kapott egy intézet indítására. A Faludi Ferenc Reálgimnázium (mely katonai és oktatási feladatokat is ellátott) épülete adott otthont az intézetnek. A Kőszegen még működő középfokú leány-tanítóképzőt Szombathelyre telepítették. A két kifutó évfolyam oktatását meg kellett szervezni. Részben emiatt és a jogszabályok miatt lett a felsőfokú intézet a kőszegi tanítóképző jogutódja. Az intézmény vezetésével dr. Palkó Istvánt, magyar nyelvet oktató tanárt, lektort bízták meg 1959-1964-ig. Kulcsszerepet játszott a tanítóképző arculatának kialakításában, az oktatógárda megszervezésében, a tantervek megalkotásában. 1959-ben létrejött az intézeti könyvtár, melynek alapját a kőszegi és a zalaegerszegi tanítóképző kötetei jelentették. 1962 őszétől elindult a népművelő- könyvtáros képzés. 1964 nyarán az intézetnek új igazgatója lett, Szalay László. Az intézmény fő profilja a népművelő-könyvtáros képzés lett. 1966. szeptember 11-én adták át az új gyakorlóiskola épületét a tanítóképző tőszomszédságában. A gyakorlóiskola 4 alsós párhuzamos-, 2 osztatlan osztállyal, 3 napközis csoporttal rendelkezett. 1971-ben elindult az általános iskolai tanárképzés az intézményben a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként, matematika-orosz, matematika-testnevelés és matematika-ének szakpárokon. 1972-től a rajz, magyar, történelem szakokkal bővült a képzési kínálat. Lehetőség nyílt a népművelés és a könyvtár szak tanári szakokkal való párosítására.

Forrás:
A szárnyas idő: 50 éves a felsőfokú képzés Szombathelyen. Szerk. biz. elnöke Stipkovits Ferenc. Sopron-Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. 340 p.

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

https://sek.elte.hu/kozpont

2000. január 1-jétől az Országgyűlés döntése alapján az intézmény regionális szerepű főiskolai centrum lesz, neve Berzsenyi Dániel Főiskola. Az elnevezés megváltoztatása a főiskola arculatváltozását is jelzi, hiszen a felvehető szakok köre nem-tanári szakokkal bővül, így közgazdasági szakkal is. Megkezdődik a “D” épület rekonstrukciója és bővítése, hogy helyet adjon az Európa Tanulmányok Központnak, s zajlik a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium bővítése is. 2002. január 1-től kormányrendelet alapján megalakul a Bölcsészettudományi, a Természettudományi, valamint a Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar. 2006-ban Bologna típusú alapszakok akkreditációjára, az új rendszerű képzések bevezetésére kerül sor. 2006-ban PPP beruházásban felépül a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont, melyben elhelyezést nyer a főiskola Könyvtára, a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpont és a Felnőttképzési Központ.

Forrás: https://sek.elte.hu/kozpont

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

2008. január 1-től az Országgyűlés döntése szerint a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem egyesülésével egy új tíz karú egyetem jön létre. Élén a NyME rektora, illetve a Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese áll. 2009-ben sikeresen akkreditálják a mesterképzéseket. Ekkor 50 éves az intézmény. 2013-ban osztatlan tanárképzési szakok jönnek létre. 2015 szeptemberében elindul a duális gépészmérnök képzés. 2017. február 1-jétől megszűnt a Nyugat-magyarországi Egyetem, a szombathelyi karok az Eötvös Loránd Tudományegyetem részeként működnek tovább.

Forrás: https://sek.elte.hu/kozpont

https://sek.elte.hu/jubileum60/tortenet

Az egyetem szenátusa 1953. február 27-i határozata alapján (megerősítette Eln. Tan. 1953. évi 7 tvr.) még ugyanezen év júliusában kettéválasztották a Bölcsészettudományi Kart: Nyelv-­és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi Karra. A Nyelv- és Irodalomtudományi Karhoz 31 szervezeti-oktatási egység került. A Kar önálló Dékáni Hivatallal és Tanulmányi Osztállyal rendelkezett, ahol az iratokat csoportszámos rendszerben iktatták. 1956. december 7-én a Kar a Történettudományi Karral egyesülve ismét Bölcsészettudományi Karrá alakult. E döntést az Elnöki Tanács 1957. évi 33. tvr. erősítette meg.

A Történettudományi Kar az ELTE szenátusa 1953. február 27-i határozata alapján (megerősítette Eln. Tan. 1953. évi 7 tvr.) a Bölcsészettudományi Kar kettéválasztásával 1953 nyarán jött létre önálló Dékáni Hivatallal és Tanulmányi Osztállyal. 1956. december 7-én egyesült a Nyelv- és Irodalomtudományi Karral, és ettől kezdve újra Bölcsészettudományi Kar néven működött.

A természettudományi tárgyakat 1949-ig a Bölcsészettudományi Karon oktatták. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében a Bölcsészettudományi Kar 22 tanszékéből, a Botanikus Kertből és a Fizikai- Kémiai- és Embertani Intézetekből 1949. május 16-án alakult meg a Természettudományi Kar. A karon a tanárképzés mellett az ötvenes évek elején indult meg a nem tanár-szakos szakemberek képzése. 1953-ban - a decentralizáció jegyében - a kart kettéválasztották Matematikai Fizikai- Kémiai és Élet- és Földtudományi Karra. A két fakultás 1957-ben egyesült ismét Természettudományi Karrá.

1635-ben, az egyetem alapítása idején két karon indult meg a tanítás: a Facultas Theologicán és a Facultas Philosophicán. A magyar nyelvű oktatás bevezetése óta a Facultas Philosophica neve Bölcsészeti vagy Bölcsészettudományi Kar. Ezt "bölcsészeti tanfolyam"-ként emlegették, mivel hosszú ideig előkészítő jellege volt: az Egyetem többi fakultására csak a Bölcsészkar elvégzése után lehetett tovább lépni. A Kar keretében állították fel 1782-ben az Institutum Geometricum-ot (Mérnökképző Intézet), amely a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődje, és amely 1850-ig tartozott hozzá. A 19. század közepétől a tudományos munka mellett a Kar feladata lett a tanárok képzése is, ezért alakult meg 1862-ben a Tanárvizsgáló Bizottság, majd 1870-ben a Tanárképző Intézet. Szervezetileg ugyan mindkettő független volt a Kartól, de szorosan együttműködött vele. Az 1949. évi reform alapvető változást hozott a Karon: 1949. május 16-tól leváltak a természettudományokkal foglalkozó tanszékek (intézetek), és önálló karrá alakultak Természettudományi Kar néven. 1953-ban, az újabb szervezeti változás következtében a Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve a Történettudományi Kar 1957-ig külön dékáni hivatallal - s így önálló karként - működött. 1957-ben a két kar ismét egyesült, és Bölcsészettudományi Kar néven működik napjainkban is.

A Bölcsészkaron 1862-ben alakult meg a Tanárvizsgáló Bizottság ("vizsgáló bizottság gimnáziumi tanárjelöltek részére"). A bizottság elnökét a Helytartótanács, tagjait pedig a Bölcsészkar tanárai közül egy e célra alakult választmány jelölte ki. 1875-ben a József Műegyetemen működő reáltanodai- és a Pesti Egyetem gimnáziumi tanárvizsgáló bizottságát összevonták, az egyesítés után ez a továbbiakban "országos köztanodai tanárvizsgáló bizottság" néven működött. A középiskolai tanárvizsgálatról az 1883:30. középiskolai törvény rendelkezett. Az 1890-es évektől a felső kereskedelmi iskolai tanárok vizsgája is itt folyt. Az egyetemek és főiskolák a tudományos képzést adták, a Tanárvizsgáló Bizottság ezt egészítette ki, és az előírt vizsgák letétele után tanári oklevelet adott. A Tanárvizsgáló Bizottság szervezetileg független volt, csak feladatai és személyi kapcsolatai fűzték a Bölcsészeti Karhoz. A középiskolai tanárvizsgálatot behatóan az 1932. évi 14.414. sz. VKM rendelet szabályozta. A VKM 211 114/1949.VI. sz. rendelete értelmében, 1949-ben a Tanárvizsgáló Bizottság a Tanárképző Intézettel együtt megszűnt. Feladatkörét a Bölcsészet- és Természettudományi Karokon működő tanulmányi osztályok vették át.