Elekes Lajos (1914-1982) a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán tanult, majd 1937-től 1950-ig az Országos Levéltárban dolgozott. 1951-től 1960-ig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1957-től haláláig az ELTE BTK Középkori Magyar Történelmi Tanszékének vezetője volt. 1966 és 1969 között a BTK dékáni tisztét is viselte. Több mint egy évtizedig a Századok című folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke, 1973-tól az MTA rendes tagja volt. Történetírói munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Az Alkalmazott Földtani Tanszék a TTK ötödik földtani jellegű tanszékeként 1952-ben alakult. A Tanszék vezetője a hamis vádak alapján letartóztatott, majd 1954-ben rehabilitált Vitális Sándor lett. A tanszék hosszú ideig kedvezőtlen elhelyezéssel, korszerűtlen műszerállománnyal működött. A tanszéki kutatómunka és geológushallgatók oktatása elsősorban alkalmazott földtani kérdéseket, főleg hidrológiai problémákat és a magyarországi kőszénterületek komplex vizsgálatát öleli fel.
A tanszék 2008-ban egyesült az Általános és Történeti Földtani Tanszékkel és közösen Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék néven folytatták a munkát.
Tanszékvezetők:
Vitális Sándor 1952-1971
Végh Sándorné 1971-1991
Mindszenty Andrea 1991-2007