Affichage de 64 résultats

Notice d'autorité
Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára

Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • ELTEL-1000
  • Collectivité
  • 1635-től

Az ELTE az alapítása óta eltelt évszázadokban több néven működött: 1635-1769 Nagyszombati Jezsuita Egyetem, 1769-1784 Királyi Magyar Tudományegyetem, 1784-1873 Pesti Királyi Tudományegyetem, 1873-1921 Budapesti Tudományegyetem, 1921-1950 Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem, 1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem. A második világháború után az egyetemről leválasztották az orvosi kart és a hittudományi kárt, így három karral, a bölcsésztudományi, a természettudományi és a jogi karral működött tovább.

ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar

  • ELTEL-1009
  • Collectivité
  • 1953-1956

Az egyetem szenátusa 1953. február 27-i határozata alapján (megerősítette Eln. Tan. 1953. évi 7 tvr.) még ugyanezen év júliusában kettéválasztották a Bölcsészettudományi Kart: Nyelv-­és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi Karra. A Nyelv- és Irodalomtudományi Karhoz 31 szervezeti-oktatási egység került. A Kar önálló Dékáni Hivatallal és Tanulmányi Osztállyal rendelkezett, ahol az iratokat csoportszámos rendszerben iktatták. 1956. december 7-én a Kar a Történettudományi Karral egyesülve ismét Bölcsészettudományi Karrá alakult. E döntést az Elnöki Tanács 1957. évi 33. tvr. erősítette meg.

ELTE Történettudományi Kar

  • ELTEL-1010
  • Collectivité
  • 1953-1956

A Történettudományi Kar az ELTE szenátusa 1953. február 27-i határozata alapján (megerősítette Eln. Tan. 1953. évi 7 tvr.) a Bölcsészettudományi Kar kettéválasztásával 1953 nyarán jött létre önálló Dékáni Hivatallal és Tanulmányi Osztállyal. 1956. december 7-én egyesült a Nyelv- és Irodalomtudományi Karral, és ettől kezdve újra Bölcsészettudományi Kar néven működött.

ELTE Élet- és Földtudományi Kar

  • ELTEL-1012
  • Collectivité
  • 1953-1956

Az Élet- és Földtudományi Kar 1953-ban a Természettudományi Kar kettéválasztásával jött létre és 1957-ben szűnt meg.

ELTE Matematikai, Fizikai és Kémiai Kar

  • ELTEL-1013
  • Collectivité
  • 1953-1957

A Matematikai, Fizikai és Kémiai Kar 1953 nyarán a Természettudományi Karból vált ki, és 1957-ig önállóan működött.

ELTE Idegennyelvek Főiskolája

  • ELTEL-1018
  • Collectivité
  • 1951-1956

Az Idegen Nyelvek Főiskolája az 1951/52. tanév elején alakult és az 1954/55. tanévben fejezte be működését. Eredetileg orosz, német, francia és angol nyelvű műszaki, sajtó- és közgazdász szakfordítók, valamint tolmácsok képzése volt a főiskola célja. A gyakorlatban azonban a közgazdasági szak helyett külkereskedelmit létesítettek, s az orosz szakot erősen specializálták (gépészetre, kohászatra stb.). A második beiskolázott évfolyamnál a nyugati nyelvszakosok már csak sajtó szakon végezhettek. A harmadik évfolyam minden hallgatója sajtó- és könyvkiadási szakon tanulhatott. A végzetteket általában nem tudták képzettségüknek megfelelően elhelyezni, végül ezért is szüntették meg a főiskolát. A hallgatók a Lenin Intézetben, továbbá a Nyelv- és Irodalomtudományi Karon folytathatták tanulmányaikat. Az Idegen Nyelvek Főiskolájának törzskönyvei megmaradtak, az ügyvitelre vonatkozó iratanyag azonban igen töredékes: jobbára hallgatói névsorokból, vizsgajegyzőkönyvekből áll, egyenkénti átnézéssel kutatható.

ELTE Egyetemi Könyvtár

  • ELTEL-1019
  • Collectivité
  • 1561-től

A jezsuita alapítású Egyetemi Könyvtár mintegy hetven esztendővel idősebb, mint maga az egyetem, melynek 1635-ben vált intézményévé és azóta is hozzátartozik. A magyar művelődéstörténetben sokáig kiváltságos hely illette meg a Könyvtárat, mely több mint egy évszázadon át az ország egyetlen nyilvános nagykönyvtára, hosszú ideig - a 20. század elejéig - nemzeti könyvtár és a főváros könyvtára volt.
A Könyvtár nagyszombati székhelyéről 1777-ben az egyetemmel együtt költözött a budai várpalotába, majd onnan 1784-ben - ettől az évtől már nyilvános nagykönyvtárként - Pestre, a Ferenciek terén lévő épületbe. A jezsuita rend feloszlatása (1773) után az egyetemhez hasonlóan a könyvtár is állami intézménnyé vált. 1780-ban az ország legnagyobb közkönyvtáraként elsőnek kapta meg a kötelespéldány szolgáltatás jogát, és ugyanebben, illetve a következő évben már első nyomtatott címjegyzékét is kiadatta Pray György, az intézmény tudós vezetője.
A Könyvtár Toldy Ferenc - az első világi igazgató - irányítása alatt (1843-1873) indult meg a modern fejlődés útján, igyekezve eleget tenni az 1867-től ugrásszerűen növekedő tudományos és kutatói igényeknek. A könyvtár mai épületének átadására 1875-ben került sor. Az épület hosszú ideig megfelelőnek bizonyult, bár helyhiány miatt már 1935-1940 között szükségessé vált a raktárak átépítése.

Budapesti Egyetemi Atlétikai Club

  • ELTEL-1023
  • Collectivité
  • 1898-

A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club 1898. november 5-én alakult meg. 1901 szeptemberében nyitották meg a BEAC lágymányosi sporttelepét. 1945-től a romokban heverő sporttelep újjáépítése után két szakosztállyal indult újra az egyesület élete. Az 1948/49-es tanévben a hallgatók fokozott sportigényére és az élsporttal szembeni állásfoglalásra hivatkozva megszüntették az egyesületet. 1951-ben az országos jellegű főiskolai egyesület, a Haladás SE keretében alakult meg az ELTE-n belüli sportszakosztály, mely 1956 végén bomlott fel. 1957-ben az Egyetem kezdeményezésére alakult újjá a BEAC. 2009-től önálló egyesületként működik, amely továbbra is szoros kapcsolatban áll az egyetemmel.

Eötvös Collegium

  • ELTEL-1026
  • Collectivité
  • 1895-

1895-ben Eötvös Loránd a párizsi École Normale Superieure mintájára alapította az édesapjáról elnevezett, az egyetem irányítása alatt álló középiskolai tanárképző kollégiumot. A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában volt, ahonnan 1910-ben költöztek át a mai, Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épületbe. A Collegium első kurátora Eötvös Loránd, igazgatója pedig a fizikus Bartoniek Géza volt (1895 - 1928), aki a porosz mintájú magyar oktatási rendszerben francia szellemiségű szigetet teremtett a Collegiumból. Eötvös Loránd halála után a Collegium kurátora Teleki Pál lett, az igazgató Bartonieket Gombocz Zoltán, a kiváló nyelvész (1928-1935), majd Szabó Miklós klasszika-filológus (1935-1945), a háború után pedig Keresztury Dezső követte (kultuszminisztersége mellett is megtartotta az Eötvös Collegium igazgatóságát). Leköszönése (1948) után 1950-ig Lutter Tibor irányította a széteső, majd rendeletileg is bezárt Collegiumot. Az épületet 1950-ben a Tanfolyamellátó Vállalat vette át: a Collegium vagyontárgyai szétszóródtak, híres könyvtárát a Akadémia védte meg a pusztulástól. 1956-ban a régi hagyományok alapján kezdték meg a Collegium újjászervezését. 1957-ben az országban először itt szerveztek szakkollégiumot Tóth Gábor vezetésével. Az 1990. évi rendszerváltást követően Göncz Árpád köztársasági elnök visszaadta a Collegium főiskolai jellegét, így egy rövid időre önálló intézmény lett, de 1993-ban visszakerült az egyetem irányítása alá.

Résultats 1 à 10 sur 64