Az első állagban az állatorvosi tanszék oktatói munkájával, felszerelésével, a tanárok és diákok ügyeivel, általában az egyetemi képzéssel kapcsolatos iratanyagot helyeztük el. Mivel az iratokat ekkoriban még nem iktatták, csak a keletkezési sorrend lehetett a rendezés alapja. Az egyszerre több tárggyal foglalkozó iratokat is ide soroltuk. Néhány év anyaga, mint az 1792-es, rossz állapotban maradt ránk, ezért azokat nem vizsgálhattuk meg tüzetesebben.
A kutatók több iraton is más hivatalok (egyetemi, megyei, kancelláriai stb.) iktatószámait találhatják. Ezekre levéltárunkban nem hivatkozhatnak, és jegyzeteiket sem alapozhatják rájuk a hiteles kutatás érdekében.
Az 1787 és 1790 közötti iratok nyelve német, a későbbieké latin. Magyar nyelvűekkel az 1830-as évektől találkozhatunk növekvő számban. Az 1840, még inkább az 1844 utániak szinte kizárólag magyarul keletkeztek. 1850-ben ismét a német vált az ügyintézés nyelvévé. Iktatás és korabeli segédkönyvek híján az állagot szálankénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 31–32.]