A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club 1898. november 5-én alakult meg. 1901 szeptemberében nyitották meg a BEAC lágymányosi sporttelepét. 1945-től a romokban heverő sporttelep újjáépítése után két szakosztállyal indult újra az egyesület élete. Az 1948/49-es tanévben a hallgatók fokozott sportigényére és az élsporttal szembeni állásfoglalásra hivatkozva megszüntették az egyesületet. 1951-ben az országos jellegű főiskolai egyesület, a Haladás SE keretében alakult meg az ELTE-n belüli sportszakosztály, mely 1956 végén bomlott fel. 1957-ben az Egyetem kezdeményezésére alakult újjá a BEAC. 2009-től önálló egyesületként működik, amely továbbra is szoros kapcsolatban áll az egyetemmel.
A MFSSZ megalakulása az 1906-1907. évi atlétikai-torna „háborúval” kezdődött, amelynek célja az volt, hogy a hallgatók saját egyetemi sportegyesületekben sportoljanak. Azonban ezek a folyamatok nem nyerték el a MASZ és az MLSZ tetszését, ezért akadályozni próbálták az egyetemi sportegyesületek autonómiáját. A MASZ atlétikai klubként kezelte a BEAC-ot, nem sportszövetségként. Ennek következtében az egyetemi és főiskolai sport klubok a BEAC kezdeményezésével alapították meg a Magyar Főiskolai Sportszövetséget 1907-ben. Megalakulásával a világ második és Európa első országos főiskolai sportszervezete lett. Elsődleges feladatának az egyes új sportágak meghonosítását, az egyetemista sportolók, az egyetemi klubok érdekvédelmét és az egyetemek és főiskolák testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletének a formálását tartotta.
Published
A fond három szervezet iratait tartalmazza: Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) iratai, a Bölcsészkari Haladás SE iratai és a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai.
A BEAC iratai 1912-1935, illetve 2001-2006 között keletkeztek. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokról szólnak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.
A fond második része a Bölcsészkari Haladás SE iratai. Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket.
A harmadik állagban a Magyar Főiskolai Sportszövetség iratai vannak. A szövetség 1916-1929 közti iratai legfőképp az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.
Az iratanyag savmentes levéltári dobozokban található. Az iratok nagyobb része savasodás következtében törékeny, így fokozottan érzékeny a mechanikai sérülésekre.
Az iratanyag 20. századi része feltehetően sz 1970-es évek elején került a levéltárba.
Iratanyag jövőbeni estleges gyarapodása várható.
2022. március 4.
Az iratanyag 2001-2006 közti fénymásolt iratainak eredeti példányai a Rektori Hivatal anyagában találhatók.
Nem készült, illetőleg nem ismert.
ELTEL VIII.I.001 – Rektori Hivatal
Az iratanyag 20. századi része korlátozások nélkül kutatható. A 2000 után keletkezett iratok csak külön engedéllyel kutathatók.
A másolatkészítést csak eseteként az anyag fizikai állapota korlátozhatja.
A fond részletes ismertetése az ELTE repertóriumában található: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ELTE_Tort_10/?pg=242&layout=s
Kutassi László: 100 éves a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club. Budapest, 2001. (https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_0845/?pg=0&layout=s)
A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club 1898. november 5-én alakult meg. 1901 szeptemberében nyitották meg a BEAC lágymányosi sporttelepét. 1945-től a romokban heverő sporttelep újjáépítése után két szakosztállyal indult újra az egyesület élete. Az 1948/49-es tanévben a hallgatók fokozott sportigényére és az élsporttal szembeni állásfoglalásra hivatkozva megszüntették az egyesületet. 1951-ben az országos jellegű főiskolai egyesület, a Haladás SE keretében alakult meg az ELTE-n belüli sportszakosztály, mely 1956 végén bomlott fel. 1957-ben az Egyetem kezdeményezésére alakult újjá a BEAC. 2009-től önálló egyesületként működik, amely továbbra is szoros kapcsolatban áll az egyetemmel.
Published
A BEAC iratait tartalmazza 1912-1935, illetve 2001-2006 között. A 20. századi iratok főleg a Rektori Hivataltól átvett serleg adományozásokra vonatkoznak, a 21. századi iratok pedig a Rektori Hivatalban keletkezett, BEAC-al kapcsolatos szerződések másolatai.
A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club 1898. november 5-én alakult meg. 1901 szeptemberében nyitották meg a BEAC lágymányosi sporttelepét. 1945-től a romokban heverő sporttelep újjáépítése után két szakosztállyal indult újra az egyesület élete. Az 1948/49-es tanévben a hallgatók fokozott sportigényére és az élsporttal szembeni állásfoglalásra hivatkozva megszüntették az egyesületet. 1951-ben az országos jellegű főiskolai egyesület, a Haladás SE keretében alakult meg az ELTE-n belüli sportszakosztály, mely 1956 végén bomlott fel. 1957-ben az Egyetem kezdeményezésére alakult újjá a BEAC. 2009-től önálló egyesületként működik, amely továbbra is szoros kapcsolatban áll az egyetemmel.
Published
Az állag gazdasági iratokat tartalmaz, elsősorban költségvetéseket.
A MFSSZ megalakulása az 1906-1907. évi atlétikai-torna „háborúval” kezdődött, amelynek célja az volt, hogy a hallgatók saját egyetemi sportegyesületekben sportoljanak. Azonban ezek a folyamatok nem nyerték el a MASZ és az MLSZ tetszését, ezért akadályozni próbálták az egyetemi sportegyesületek autonómiáját. A MASZ atlétikai klubként kezelte a BEAC-ot, nem sportszövetségként. Ennek következtében az egyetemi és főiskolai sport klubok a BEAC kezdeményezésével alapították meg a Magyar Főiskolai Sportszövetséget 1907-ben. Megalakulásával a világ második és Európa első országos főiskolai sportszervezete lett. Elsődleges feladatának az egyes új sportágak meghonosítását, az egyetemista sportolók, az egyetemi klubok érdekvédelmét és az egyetemek és főiskolák testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletének a formálását tartotta.
Published
A szövetség 1916-1929 közti iratai főként az egyetemek és főiskolák kötelező testnevelés óráinak bevezetésével kapcsolatosak.