Az iratok a József Ipartanoda működése során keletkeztek. A fond az intézmény korai, 1846–1850 közötti időszakát dokumentálja. Az anyag a műegyetemi előzmények közé tartozik, és a BME intézménytörténetének egyik alapforrása.Az állag a József Ipartanoda (1846–1850) ügyviteli iratait tartalmazza, tételszinten, az iktatás rendjében, négy dobozban. Az iratok az intézet alapítását, megnyitását és mindennapi működését dokumentálják: tanári kinevezések és pályázatok (Karácson Mihály igazgató, Arenstein József, Sztoczek József, Nendtvich Károly, Mihálka Antal, Juhbál Károly, Conlegner Károly, Engerth Vilmos és mások), tanszékek felállítása és átalakítása, tantervek és előadásvázlatok, hallgatói felvételi és fegyelmi ügyek, beiratkozási és tandíjszámadások, az épület és a felszerelések (tudományos eszközök, ásványgyűjtemény, árugyűjtemény, könyvtár) beszerzése és üzemeltetése, valamint az intézet és a Helytartótanács, illetve később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közötti hivatalos levelezés. Külön tematikus csoportot képeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd a megtorlás és az abszolutizmus időszakára vonatkozó iratok: a hallgatók 12 pontja, az intézet hadikórházzá, illetve laktanyává alakítása, a tanárok elbocsátása és felfüggesztése (Arenstein József, Lövy/Lövényi József), gróf Cziráky János királyi biztos kinevezése és vizsgálatai, valamint az Ipartanoda 1849 novemberi újraindítása. Számos tétel hiányzik.

A fond a Joseph Industrieschule/Joseph Polytechnicum, majd József Műegyetem 1850 és 1871 közötti intézményi működését dokumentálja: tanártestületi és igazgatói ülések jegyzőkönyveit, valamint az Igazgatói Hivatal teljes ügyviteli irattárát. Az iratok az intézmény szervezeti átalakulásait kísérik végig – az 1850-es Joseph Industrie Schule megalapítását, az 1854-es budai várba történő áthelyezést, az 1856-os egyetemi rang visszanyerését, a magyar nyelvű oktatás 1860 utáni visszaállítását, az 1865-től bevezetett műszaki és közgazdasági osztályokra való tagozódást, az 1867/68-as tanévtől kezdődő további differenciálódást (gépészek, általános mérnökök, vegyészek, kereskedők és mezőgazdák képzése), és végül az 1871-es új egyetemi szervezeti szabályzat előzményeit. Az iratok tematikusan kiterjednek a tanári kinevezésekre, a tanügyi igazgatásra, a hallgatói ügyekre, valamint az intézmény gazdálkodására és működésére vonatkozó mindennapi hivatali levelezésre.

A fond a Kir. József Műegyetem (1871–1934) Rektori Hivatalának iratait tartalmazza négy állagban. Az iratanyag az intézmény valamennyi alapvető igazgatási-oktatási funkcióját lefedi.a) Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek (1872–1934)Az egyetemi tanács – amelynek tagjait a kinevezett rendes tanárok és a magántanárok választott képviselői alkották, a rektor és a dékánok elnökletével – évente általában négy rendes ülést tartott, rendkívüli ülésekre szükség szerint került sor. A rektor és a dékánok megválasztása az egyetemi tanácsülésen történt. A gyűjtemény a századvélt megelőző évekre vonatkozóan hiányos; 1901-től szinte hiánytalan.b) Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1874–1934)A rektori tanácsüléseken a rektor és a dékánok vettek részt; ez a testület tárgyalta az universitással kapcsolatos legfontosabb ügyeket. A tanácsülési jegyzőkönyveket keletkezésükkor külön bekötve őrizték. 1903 előttről összefüggő sorozat nem maradt fenn.c) A Rektori Hivatal iratai (1871–1934)A fond legterjedelmesebb állagát három sorozatra tagolva tartják nyilván: (1) iktatott iratok (104 doboz, 1871–1934), (2) iktatókönyvek (10 kötet, 1919–1935), (3) mutatókönyvek (13 kötet, 1918–1940, köztük az 1917–1940 közötti összesített név- és tárgymutató).Az iktatott iratok tárgykörét tekintve a következő főbb témák azonosíthatók: (I) személyzeti ügyek (tanár- és segédtanszemélyzet-kinevezések, illetmény- és nyugdíjügyek, magántanári képesítések, mérnöki cím kérdése); (II) hallgatói ügyek (felvétel, tandíjak, ösztöndíjak, fegyelmi eljárások, statisztikai adatok, nőhallgatók felvétele, katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezmények); (III) igazgatás és szervezet (szervezeti szabályzatok, kari és rektori tanácsi ügyek, rektor- és dékánválasztások, iratkezelés szabályozása, könyvtári ügyek, numerus clausus, fegyelmi és igazolási eljárások); (IV) pénzügyi és gazdasági ügyek (éves költségvetések, beruházások, ösztöndíj-alapítványok, építkezések, bérelt helyiségek); (V) tudományos és oktatási ügyek (tantervi módosítások, új tanszékek szervezése, külföldi kapcsolatok, oklevélhonosítások, műszaki doktori ügyek, szakvélemények); (VI) háborús időszak (1914–1918) és az azt követő átmenet (katonai behívások, hadisegélyek, hadigondozottak, Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások, trianoni következmények: elcsatolt területekről érkező hallgatók, selmeci akadémia áthelyezése).d) A Kir. József Műegyetem évenkénti összefoglaló pénzügyi jelentései (1884–1906)Egy kötetben összefoglalt éves pénzügyi és gazdasági állapotjelentések, amelyek átnézéssel kutathatók.

A fond a Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, annak jogutódai (1945-től József nádor Műszaki Egyetem; 1949-ig a Budapesti Műszaki Egyetemet megelőző átmeneti formák) Rektori Hivatalának iratait fogja össze négy állagban. Az iratanyag az intézmény két és fél évtizedes fennállásának valamennyi alapvető igazgatási, oktatási, kutatási, gazdálkodási és személyügyi vonatkozását lefedi, kitüntetett figyelmet érdemelnek a háborús (1939–1944), az ostrom (1944/45 tele) és az újjáépítési (1945–1949) korszak dokumentumai.a) Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek (1934–1949)Az egyetemi (nagy)tanács ülésein a rektor, a prorektori és a dékánok mellett az egyetemi tanárok vettek részt. A megnövekedett létszám miatt az egyetemet ritkábban hívták össze, mint a rektori tanácsot. Az 1934/35-ös tanévtől az 1943/44–1944/45-ös kombinált kötetig 10 kötet (most 3 dobozban) áll rendelkezésre; az 1942/43-as tanév valamennyi jegyzőkönyve hiányzik. Az 1945 utáni anyag – amelyet korábban nem különítettek el külön sorozatban – szintén ebben az állagban található (1945/46-tól 1948/49-ig).b) Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1938–1949)A rektori tanácsot a rektor, a prorektor és a dékánok alkották; itt tárgyalták az intézmény legfontosabb folyó ügyeit. Az 1934–1938 közötti évek rektori tanácsülési jegyzőkönyvei nem maradtak fenn. A fennmaradt 9 kötet (most 2 dobozban) 1938/39-től 1948/49-ig terjed, de az 1940/41-es és az 1942/43-as tanév anyaga hiányzik. Az 1945 utáni kötetekben a rektori és az egyetemi tanács ülései vegyes időrendben találhatók.c) A Rektori Hivatal iratai (1935–1949)A fond legterjedelmesebb állagát három sorozatra tagolva tartják nyilván: (1) iktatott iratok (166 doboz, 1935–1949), (2) iktatókönyvek (21 kötet; érvényes tartomány 2153/1935–690/1950), (3) mutatókönyvek (13 kötet, 1935–1950). Az iktatókönyvek hiánya (2153/1935–2214/1940. sorszám) az 1935–1940 közötti középső időszak kutathatóságát nehezíti; erre az időszakra az iratok egyenkénti átnézése, ill. a mutatókönyvek nyújthatnak segítséget. Az 1940–1949 közötti anyag jól kutatható.Az iktatott iratok tárgykörét tekintve a következő főbb témák azonosíthatók: (i) személyügyek (kinevezések, illetmény- és nyugdíjkérdések, magántanári képesítések, segédtanszemélyzet ügyei); (ii) hallgatói ügyek (tandíjak, ösztöndíjak, nőhallgatók felvétele, katonai behívások és felmentések, fegyelmi ügyek, statisztikák); (iii) igazgatás és szervezet (az öt kar koordinációja, soproni karokkal való kapcsolat, az 1934. évi egyesítés utáni szabályzati kérdések, tantervi változások, rektori és dékánválasztások); (iv) gazdálkodás és infrastruktúra (éves költségvetések, az 1936–37-ben épített aerodinamikai tanszék, a főépület 1941–1943-as emeletráépítése, háborús károk felmérése, újjáépítési tervek); (v) tudományos élet (ipari kapcsolatok, tanszéki kutatások, Textilkémiai és Atomfizikai Tanszék alapítása 1938-ban, mérnök-továbbképző tanfolyam 1939-től, soproni nyári egyetemet/tanfolyamot érintő iratok 1937–1943); (vi) háborús és átmeneti időszak (1939-től fokozódó katonai vonatkozású ügyek, 1944 decembere – 1945 február: az ostrom és kitelepítési kísérlet dokumentumai, 1945-től: szakszervezeti és pártszervezeti munka indulása, igazolási eljárások, háborús károk felmérése, helyreállítási programok, a 3 éves tervhez kapcsolódó iratok); (vii) szervezeti leválások (1945: Mezőgazdasági és Állatorvosi kar kiválása; 1948: Közgazdaságtudományi Kar önállósulása; 1949: Bánya- és kohómérnöki egység áttelepítése Miskolcra).d) Nem iktatott iratok ((1931) 1934–1949 (1951))Öt doboz és két kötet terjedelemű vegyes iratanyag, amelynek részletes feltárása dobozszinten rendelkezésre áll. Tartalmazza: a Kir. József Műegyetem 1934-es megszüntetésekor a diákok által készített „gyászjelentést"; 1931–1934-ből való körözvényeket; alapítványok pénzügyi iratait (1937–1950); a főépület emeletráépítésének dokumentációját (1941–1943); a Mérnöki Önsegélyező Alap alapítási iratait (1943); az 1945 utáni szakszervezeti és pártszervezeti munkájának megkezdésére vonatkozó jelentéseket; az 1.080/1945. r. sz. előírt igazoláshoz szükséges alkalmazotti névsorokat; az újjáépítéssel kapcsolatos terveket, tárgyalásokat, Gazdasági Bizottság-ülésjegyzőkönyveket és helyreállítási iratokat (1945–1950); a Műegyetem 3 éves tervét (1948–1949); valamint a soproni nyári tanfolyam/nyári egyetem 1937–1943. évi összefoglaló jelentéseit (kötetben); és az Újjáépítési Bizottság ülésjegyzőkönyveit (1946–1951, kötetben).