ELTE Botanikus Kert

Azonosítási adatcsoport

Entitás típusa

Szervezet/testület

Kitüntetett névalak

ELTE Botanikus Kert

Párhuzamos névformák

  • Botanical Garden

Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)

    Más névformák

    • Füvészkert 2008-tól

    A szervezetek/testületek egyedi azonosítói

    Leírási adatcsoport

    Létezés időköre

    1771-től

    Története

    A nagyszombati egyetem orvosi fakultásába tartozó Botanikai Tanszék 1770. évi alapítása után egy évvel került sor az első magyar botanikus kert kialakítására. A tanszék és a Botanikus Kert első vezetője, Winterl József Jakab néhány év alatt gondozott, bekerített és 950 növényfajjal rendelkező területté fejlesztette a korábban elhagyott, bozótos legelőt. A Botanikus Kert - az egyetemmel együtt - 1777-ben Budára, majd onnan 1784-ben Pestre költözött. 1784-től 1809-ig a Józsefvárosban, 1809-től 1848-ig a Múzeum körúti egyetemi épületek helyén, ezt követően pedig már mai otthonában, az Üllői út mellett telepítették le a kertet, mely közben Leo Thun gróf, közoktatásügyi miniszter 1850. október 5-i leirata alapján a Bölcsészeti Kar fennhatósága alá került.
    Winterl utóda, Kitaibel Pál 1809-re körülbelül 4000 növényfajt regisztrálhatott, utána Haberle Károly – rendkívül szorgalmas és tudatos telepítő munkával, nemzetközi kapcsolatok kiépítésével – néhány év alatt, az 1820-as évek elejére, 10 000 körüli fajszámot ért el, és ezzel Európa-szerte híressé tette a Botanikus Kertet. Az 1830-as, 1840-es években a híres muzeológus – de a növénykerttel keveset foglalkozó – Sadler József irányítása alatt tizenöt év során teljesen leromlott a kert állapota. Így történhetett meg, hogy az 1863. évi leltározás már csak 1866 fajt mutatott ki, és Linzbauer Ferenc – egyébként zoológus – igazgató áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy 1865-re 6650 fajszámot jelenthessenek.
    Jurányi Lajos vezetése alatt élte a kert második aranykorát: az 1863-ban épült üvegház ritkaságai folyamatosan gyarapodtak, nagy pálmaházat emeltettek, és az 1890-es években az európai viszonylatban is kivételes, tízezres fajszámot is meghaladta a kert állománya. 1893-ban nyitották meg a Viktória-házat – ahol egyéb különleges növények társaságában a nevezetes „Victoria regia”-t termesztik. A századfordulótól – akkor csonkították meg először a kert területét – egészen az 1950-es évekig különböző, de meg soha nem valósuló, tervek születtek a Botanikus Kert átköltöztetésére. A Molnár Ferenc által a Pál utcai fiúkban hitelesen leírt „Füvészkert” az első világháború alatti visszaesés után csak az 1930-as években, az 1928-tól igazgató Tuzson János vezetésével nyerhette vissza korábbi rangját. A második világháború és főleg Budapest ostroma a Botanikus Kert csaknem teljes pusztulását eredményezte.
    A Botanikus Kert háborús kárait csak 1947-ben kezdték helyrehozni, a kert pedig – 1949-től a TTK keretében – a Rendszertani Intézet helyett a Növényélettani Intézethez került, illetve rövid ideig, 1952-ben „Botanikus Kert Tudományos Intézet” néven önállóan szerepelt. 1953 és 1969 között Soó Rezső Kossuth-díjas akadémikus volt az 1960-tól természetvédelmi területté vált kert igazgatója. 1966 őszén jelentős beruházás révén korszerű üvegházzal és laboratóriumokkal gazdagították a kertet. 1984-ben az elöregedett, régi kis üvegházak helyén korszerű, új bemutatóház épült, majd egy évvel később még egy üvegház, amelyben a gyűjtemények gyarapítására és az eladásra szánt növények szaporítása folyik. 2001-től a Botanikus Kert az egyetemnek a Természettudományi Kartól független, közvetlenül a rektori vezetés alá tartozó egysége. 2005-ben Magyar Örökség díjat kapott, 2006 májusában pedig mint Kulturális Örökség került védelem alá.
    Hivatalos neve 1950 óta ELTE Botanikus Kert volt, majd 2008. június 30-án az ELTE szenátusi határozata alapján a kert hivatalos elnevezése Füvészkert.

    Igazgatók:
    Winterl József Jakab
    Kitaibel Pál
    Haberle Károly
    Sadler József
    Gerenday József
    Linzbauer Xavér Ferenc
    Kovács Gyula
    Gönczy Pál
    Jurányi Lajos
    Mágócsy-Dietz Sándor
    Tuzson János
    Szabó Zoltán
    Gimesi Nándor
    Soó Rezső
    Priszter Szaniszló
    Simon Tibor
    Isépy István
    Orlóci László

    Helyek

    Jogi helyzete

    Funkció, foglalkozás, tevékenység

    Feladatkör, hatáskör

    Szervezeti felépítés/geneológia

    Általános kontextus

    Kapcsolatok adatcsoport

    Kapcsolódó entitás

    ELTE Rektori Hivatal (1863-tól)

    Identifier of related entity

    ELTEL-1001

    A kapcsolat jellege

    hierarchikus

    Kapcsolat típusa

    ELTE Rektori Hivatal alárendeltje a ELTE Botanikus Kert

    A kapcsolat időköre

    2001 - ?

    A kapcsolat leírása

    Kapcsolódó entitás

    ELTE Természettudományi Kar (1805-2022)

    Identifier of related entity

    ELTEL-4000

    A kapcsolat jellege

    hierarchikus

    Kapcsolat típusa

    ELTE Természettudományi Kar alárendeltje a ELTE Botanikus Kert

    A kapcsolat időköre

    1850-2001

    A kapcsolat leírása

    Kapcsolódási pontok adatcsoport

    Téma kapcsolódási pontok

    Hely kapcsolódási pontok

    Elfoglaltságok

    Ellenőrző adatcsoport

    Iratképző azonosítója

    ELTEL-1253

    Intézmény azonosítója

    Felhasznált szabályok és/vagy előírások

    Állapot

    A leírás részletezettségi szintje

    A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje

    Nyelv(ek)

      Írásrendszer(ek)

        Források

        Priszter Szaniszló: A Budapesti Egyetemi Botanikus Kert 1771-1971. Budapest, 1971.
        Szikra Éva: A budapesti Füvészkert története. Budapest, 2017.
        Papp László: Az ELTE Füvészkert története az alapítás 250. évfordulójára. Budapest, 2021.

        Karbantartási figyelmeztetések