Az állag 1953-1972 között folytatólagosan tartalmaz iktatott iratokat, amelyek iktatókönyvek segítségével kutathatóak. Ezen kívül az állag tartalmaz gazdasági-, és munkaterveket.
A zoológiai gyűjtemény alapját Habsburg Mária Anna főhercegnő természetrajzi gyűjteménye vetette meg. A gyűjteményt Piller Mátyás (1733-1788) rendezte és gyarapította. Mivel az állattant eredetileg az Orvosi Karon oktatták, a gyűjteményt is ott helyezték el. Az 1830. évi egyetemi almanach szerint a zoológiai és ásványtani gyűjtemény egy közös természetrajzi múzeumot alkotott. 1850-től azonban a zoológia oktatása átkerült a Bölcsészettudományi Karhoz. 1860-tól Állattani Gyűjtemény volt a neve, majd 1863-tól Állattani és Állatboncztani Intézetnek és Gyűjteménynek nevezték. 1886-ban a Múzeum krt. 4. szám alatti épületben kapott elhelyezést. 1862-től Margó Tivadar volt a zoológia tanára, aki a gyűjteményt is világszínvonalúvá fejlesztette. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 2002-ben költözött a gyűjtemény az ELTE Lágymányosi kampuszára, ahol a C épület üvegpiramisában látható. Az állagban nagyrészt a múzeum leltárai találhatóak meg.
A Földtani Tanszék iktatott iratai 1943/44-től 1975-ig viszonylag hiánytalanul, a kutatást segítő iktatókönyvek viszont már 1920-tól megmaradtak, így jól kutathatóak. 1983-1987-ig folytatólagosan utána töredékesen található meg az iratanyag. Iktatókönyvek 1996-2007 között állnak rendelkezésre.
Az iratok 1965-től 2006-ig állnak rendelkezésre, 1972-től iktatókönyv segíti a kutatást. Tanszék iratai mellett a Geológiai Tanszékcsoport 1993-2001 közti iratai is megtalálhatóak.
Az iratok 1957-től 1969-ig folytatólagosak, a három földrajzi tanszék közös ügyeiben keletkezett levelezéseket tartalmazza. 1957-1965 között iktatókönyv segítit a kutatást.