- HU ELTEL VIII.I.009.d
- Állag
- 1953 - 1956
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok döntő többsége iktatás nélküli, egyenkénti átnézéssel kutatható.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok döntő többsége iktatás nélküli, egyenkénti átnézéssel kutatható.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állagban találhatóak 1913-tól a Papnövelde utcai, a Cukor utcai, a Prohászka Ottokár utcai iskolák, 1955-től az Apáczai Gimnázium anyakönyvei. Az iratok kötetben, betűrendben kutathatóak.
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok évek és iktatószámok szerint vannak rendezve. Iktató- és mutatókönyvek segítségével kutathatóak.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A zoológiai gyűjtemény alapját Habsburg Mária Anna főhercegnő természetrajzi gyűjteménye vetette meg. A gyűjteményt Piller Mátyás (1733-1788) rendezte és gyarapította. Mivel az állattant eredetileg az Orvosi Karon oktatták, a gyűjteményt is ott helyezték el. Az 1830. évi egyetemi almanach szerint a zoológiai és ásványtani gyűjtemény egy közös természetrajzi múzeumot alkotott. 1850-től azonban a zoológia oktatása átkerült a Bölcsészettudományi Karhoz. 1860-tól Állattani Gyűjtemény volt a neve, majd 1863-tól Állattani és Állatboncztani Intézetnek és Gyűjteménynek nevezték. 1886-ban a Múzeum krt. 4. szám alatti épületben kapott elhelyezést. 1862-től Margó Tivadar volt a zoológia tanára, aki a gyűjteményt is világszínvonalúvá fejlesztette. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 2002-ben költözött a gyűjtemény az ELTE Lágymányosi kampuszára, ahol a C épület üvegpiramisában látható.
Az állagban nagyrészt a múzeum leltárai találhatóak meg.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állam- és jogtudományi tanulmányok befejező aktusa volt az államvizsgálat, mely a jogi képesítés feltételének tekinthető. Az 1883. évi tanulmányi és vizsgarend két elméleti államvizsgálatot rendelt el: a jogtudományit és az államtudományit.
Az államvizsgálatokra két bizottságot alakítottak 5-5 fő részvételével. Ezek közül 3 kari oktató és két külső tag lehetett. Amennyiben az államvizsgálatok száma felduzzadt, úgy a bizottságok kettéválhattak A és B bizottságra.
Az államvizsgálati jegyzőkönyvbe feljegyzett adatok: a jelölt személyi adatai, tanulmányainak kezdete, az elvégzett félévek száma, a vizsgálati díj befizetésének regisztrálása, a vizsgálat eredménye annak feltüntetésével, hogy egyhangúlag avagy szótöbbséggel született-e; a vizsgálat időpontja, a bizottság tagjainak és elnökének aláírásai, esetleges megjegyzések.
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.
ELTE Természettudományi Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Nappali tagozatos hallgatók államvizsga jegyzőkönyvei
Állam- és záróvizsga jegyzőkönyvek
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga