A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a 13. század közepétől a 17. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek alkotják, amelyek döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél.

Az iratanyag nagy része Poszler György saját kézzel írt jegyzeteiből áll. Levelezése vegyesen, önmaga által írt és hozzáérkezett levelekből áll. Ezen kívül személyes okmányai, számos díja és néhány saját és róla írt publikációk találhatóak meg a hagyatékban.

Az iratanyag a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és elődei iratait tartalmazza, továbbá megtalálhatók benne köznevelési gyógypedagógia iskolák iratai is.

A magyarországi szociológiai kutatás és oktatás az 1940-es években kezdődött meg Magyarországon. 1949-ben azonban a szociológia tudományát politikai okokból betiltották. Az 1960-as években újra foglalkozhattak vele, intézményesített formában elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1966-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport Huszár Tibor vezetésével, 1970-ben pedig önálló Szociológiai Tanszék létesült. A tanszék kezdetben csak másoddiplomás képzést folytatott, a nappali szakos képzés 1972-ben kezdődött. A Szociológiai Intézetből jött létre 2003. szeptember 1-jén a Társadalomtudományi Kar.

Az iratanyagban található a Horthy Miklós Jubileumi Alapítvány alapítólevele és ügyrendi szabályzata. A Horthy István kollégium hallgatóinak névsora, valamint a nyári gyakorlatokról készített részletes beszámolóik. Találhatók ezenkívül a fondban még visszaemlékezések, életrajzok, újságcikkek a Kollégiummal kapcsolatban.

A tanszék iratai csak 1960-tól állnak rendelkezésre, ám ekkortól is hiányosan, jórészt különböző témák szerint és időrendben csoportosítva, így egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A fond három iratképző 1-1 dobozát tartalmazza. A Szovjetunió Története Tanszék és a vele párhuzamosan működött Népi Demokratikus Országok Története Tanszék 1953-1956 közötti iratait, majd az utódjaként megalakult Kelet-Európa Története Tanszék 1956-1980 közti iratait tartalmazza. Egyenkénti átnézéssel kutatható.

A fond döntően a tanszéknek az 1960-as évek elejétől keletkezett irataiból áll. A legtöbb irat a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig terjedő időszakból maradt meg. A tanszéki levelezésbe sokszor belekeveredett a Szláv Tanszékcsoport anyaga is, hiszen a tanszékvezető és a tanszékcsoport vezetője gyakran ugyanaz a professzor volt. A vegyes iratok között hallgatói jellemzések (a hatvanas évek második feléből), az oktatók dossziéi (bennük publikációs jegyzékek, besorolások, munkatervek), néhány tanszéki- és tanszékcsoporti ülés jegyzőkönyve, valamint statisztikai jelentések és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok találhatók még 1980-tól 1991-ig. Az iratok évrendezettek, egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A fondban a Művelődéstörténeti Tanszék iratai és a Művelődéstörténeti Doktori Program iratai találhatók.

A fondban a Botanikus Kert működése során keletkezett iktatott iratok, valamint személyi és pénzügyi iratok találhatók. A vegyes iratok közt megtalálható a Füvészkert 1811-ben latin nyelvű katalógusa.