Kádár Miklós (1904-1971) nemzetközi hírű jogtudós, az ELTE ÁJK professzora. A II. világháború alatt az ellenállási mozgalom tagja. 1946 és 1949 között az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, 1946-tól a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottsági tagja, majd felelős szerkesztője. 1952-től a Büntetőjogi Tanszék tanszékvezetője, 1957 és 1961 között az ELTE ÁJK dékánja. A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság szekcióelnöke, az ELTE pártbizottságának tagja. Széleskörű társadalmi és közéleti tevékenységét több állami kitüntetéssel ismerték el.

Az állag Szerdahelyi István személyes iratait és levelezését tartalmazza.

Az állag egyetemvezetői értekezleteket, rektori hetirendeket, Dunai Rektori Konferencia iratait és egyéb rektori működéssel kapcsolatos iratokat tartalmaz.

Az állag a Europen Peptide Society bizottságainak ülési iratait, meghívókat, leveleket, szabályzatokat, és a 24. és 25. szimpózium előkészítő anyagát tartalmazza.

Az állag a Konfuciusz Intézetben való működése során keletkezett iratokat továbbá OTKA, PHD, Habilitáció és egyéb tudományos pályázatok bírálatait tartalmazza.

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a 13. század közepétől a 17. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek alkotják, amelyek döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél.