Az állagban találhatóak 1913-tól a Papnövelde utcai, a Cukor utcai, a Prohászka Ottokár utcai iskolák, 1955-től az Apáczai Gimnázium anyakönyvei. Az iratok kötetben, betűrendben kutathatóak.

A gimnázium iratai már az alapítástól kezdve viszonylag hiánytalanul, iktatási rendben maradtak ránk. A kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A fondban a gimnázium alapítását megelőzően működő Papnövelde, Cukor és Prohászka Ottokár utcai iskolák törzskönyvei is megtalálhatóak 1913-tól. Ezen iskolák korábbi anyakönyvei Budapest Főváros Levéltárában találhatóak.

A csekély mennyiségű iratanyagban az egyetemi oktatással és Kelet-Európa kutatással kapcsolatban találhatók iratok.

Alapítvány bölcsészdoktorrá avatásának 50. évfordulójára.

Az iratok döntő többsége iktatás nélküli, egyenkénti átnézéssel kutatható.

A fond anyaga az 1945 előtti korszakból rendkívül töredékesen maradt fenn. Az 1945 után keletkezett iratok egy részéhez nincsenek segédkönyvek, ezek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az Audio-Vizuális Technikai Központot a Bölcsészettudományi Kar keretében hozták létre a Kari Tanács 1970 márciusi határozata alapján. Feladata az oktatáshoz és a tudományos kutatómunkához szükséges kiszolgáló technikai apparátus biztosítása volt, hatáskörébe tartozott a szükséges technikai eszközök beszerzése, adaptálása, karbantartása, kezelésének megismertetése az oktatókkal, hallgatókkal, audio-vizuális segédanyagok (hangfelvételek, diafilmek) készítése stb. Egységes szervezeti keretbe foglalta a karon működő laboratóriumokat, nyelvi- és módszertani stúdiókat, amelyek műszaki irányítása alatt állnak. A fond iratait kimenő és bejövő levelek szerint csoportosították, ezen belül sorszámosan iktatták. Iktató és mutatókönyvek nincsenek, az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunk is tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban az esti és levelező tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.

Az alkalmazottak törzskönyvei a kert dolgozóinak személyi és szolgálatai adatait tartalmazzák. A napszámosok nyilvántartása a be- és kilépések időpontjait közli, a napszámkönyv és a kertészsegédek bérkimutatásai a munkaidők és a kifizetett bérek jegyzéke.

A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1918/19-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.