A magyarországi szociológiai kutatás és oktatás az 1940-es években kezdődött meg Magyarországon. 1949-ben azonban a szociológia tudományát politikai okokból betiltották. Az 1960-as években újra foglalkozhattak vele, intézményesített formában elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1966-ban alakult meg a Szociológiai Kutatócsoport Huszár Tibor vezetésével, 1970-ben pedig önálló Szociológiai Tanszék létesült. A tanszék kezdetben csak másoddiplomás képzést folytatott, a nappali szakos képzés 1972-ben kezdődött. A Szociológiai Intézetből jött létre 2003. szeptember 1-jén a Társadalomtudományi Kar.

A fondban a tanszék iktatott iratai, pályázatai, hallgatóira és oktatóira vonatkozó személyi anyagok találhatók.

Szimonidesz Lajos (Pusztaföldvár, 1884. nov. 4. - Budapest, 1965. július 18.) evangélikus lelkész, művelődéstörténész, a történettudományok kandidátusa (1952). Teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, egyetemre Göttingenben és Budapesten járt. Nagybörzsönyben választották lelkésszé, élete folyamán több egyházi lap szerkesztője volt. Az 1919-es tanácsköztársaság idején a községi direktórium elnöke volt, ezért később állásából elbocsátották. 1945-ben vezérőrnagyi ranggal tábori püspökké nevezték ki. Nagy könyvgyűjtő volt, könyvtárát az Országos Széchenyi Könyvtár vette meg. Irathagyatéka tudományos munkáinak kéziratait és a hozzájuk készített jegyzeteket tartalmazza. Többek között cenzúratörténettel, a protestáns mozgalmakkal, az 1848-as szabadságharccal, nyomtatványokkal, sajtó-, had-, és helytörténettel is foglalkozott. Az iratok között levelezése is megtalálható a századfordulótól az 1940-es évekig, valamint életrajzára vonatkozó iratokat és fotókat is magába foglal az Egyetemi Könyvtár Kézirattára által rendezett hagyaték. A hagyaték kutatását a kézirattári katalóguscédulák könnyítik meg.

Szilágyi Erzsébet levele Pozsony városának, amelyben kéri Pozsony városát, hogy azt az összeget, amellyel a néhai László király tartozott Holubarnak és Pranthonpah-nak, ne fizessék ki nekik.

Az 1948/49-es tanügyi reform megszüntette az alapvizsgákat, de helyettük bevezette az ún. egységes szigorlati rendszert. A hallgatók eszerint négy szigorlatot tettek: történetit, elméletit, közjogit és magánjogit. Ezek lényegében hasonlóképpen történtek, mint az alapvizsgák, a lezárt évek végén tették le a hallgatók, módosult viszont a tárgyak köre.
Az állagban a jelzett időhatárok között négy sorozat jegyzőkönyvet találunk, amelyek között időbeli átfedés is van, ennek ellenére az 1953 és 1957 között szigorlatozókról nem maradt meg jegyzőkönyv.
Az első sorozat, az egységes szigorlati jegyzőkönyvek négy kötete - minden szigorlathoz egy kötet - az 1946/47-1951-ig a különböző szigorlatokat letevő hallgatók adatait tartalmazza: a személyi adatok mellett a szigorlati vizsgatárgyakra bontott és összesített minősítését. Hasonló típusú sorozat az 1959-1963-ig tartó időszakot felölelő öt kötet, csupán elnevezésében különbözik. Mindkét sorozat kutatását névmutató segíti.
A legtöbb információt tartalmazó sorozat az új rendszerű szigorlati jegyzőkönyvek (1947-1952), amelyek egy kötetben tartalmazzák a hallgatók a jog-, és államtudományi szigorlatainak eredményeit. Emellett megtalálható benne a szakdolgozat címe, eredménye, az oklevél száma és a doktorrá avatás időpontja. Az 1958 és 1959-es éveket felölelő sorozat csupán az első két szigorlatra vonatkozóan tartalmaz adatokat.

Az 1951 és 2003 között működött szerzeményi osztály a könyv és folyóirat beszerzésekkel, köztük is elsősorban a külföldi beszerzésekkel foglalkozott. Az állagban az osztály iktatott iratai mellett a könyvrendelések dokumentumai, az állományrevízióra vonatkozó iratok és törlési jegyzőkönyvek.

Szervezeti egységenként, csoportosítva tartalmazza a szervlátogatások jegyzőkönyveit és egyéb feljegyzéseket, a levéltár illetékeségi- és gyűjtőkörébe tartozó szervekről.

Az állag 1946 és 1960 között, majd 1977 és 1980 között folytatólagosan tartalmaz iktatott iratokat, ezeknek 1950-1953, 1980 közötti része iktatókönyvek segítségével kutathatóak.

A tanszék iktatott iratai 1945/46-től viszonylag hiánytalanul, a kutatást segítő iktatókönyvek viszont már 1935/36-tól megmaradtak, így jól kutathatóak. Az iktatás 1945-től 1963-ig sorszámosan történt, 1963 második felétől viszont áttértek a tematikus iktatásra. Az iktatókönyveken kívül 1950-1967 közötti időszak kutatására mutatókönyvek is rendelkezésre állnak. A nemzetközi kapcsolatokról kialakított állag iratai időrendben kerültek elhelyezésre. A vegyes iratok tartalmazzák a személyi ügyeket, az oktatás és tudományos kutatás ügyeit egyaránt, ugyanakkor megtalálhatóak a tanszéken működő akadémiai kutatócsoport iratai is, valamint a tanszékvezető és a beosztott egyetemi tanárok levelezése is.