- HU ELTEL XV.049.065
- Item
- 1451.07.13
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A pozsonyi káptalan előtt Kraws Péter pozsonyi polgármester tiltakozik Bronosius szakolcai kapitány hatalmaskodásai ellen.
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A pozsonyi káptalan előtt Kraws Péter pozsonyi polgármester tiltakozik Bronosius szakolcai kapitány hatalmaskodásai ellen.
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Tursy György lőcsei polgár elismervénye Pozsony város polgármesterének arról, hogy 1000 magyar forint tartozásából 500 forintot és 100 forint kamatot kifizetett.
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
V. László király engedélyezi, hogy István bajor herceg emberei lovakat vásároljanak a Magyar Királyságban.
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
V. László király Zsigmond bazini gróf érdemeiért a tűzvész által elpusztított Óvár város lakóit húsz évre mentesíti a harmincadvám alól.
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A pozsonyi káptalan átírja Szilágyi Erzsébet 1458. október 13-án kelt oklevelét, amelyben Nagy Péter szegedi polgár kérésére menlevelet ad a pozsonyi polgároknak.
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Mátyás király Sáros megye adószedőit, Deák Imrét és Kazwh-i Pétert utasítja, hogy Szeben városától ne szedjék be a fél aranyforint adót.
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Sem título
Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával - míg az egyetemi magistratus megszervezhetővé válik - királyi egyetemi consistoriumot (Regium Consistorium Universitatis) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. A consistorium mellett a Magistratus Academicus is létezett, kezdetben igen korlátozott hatáskörrel. Tagja a négy kar választott dékánja, továbbá a kinevezett kancellár volt. 1784-től az egyetemi ügyek közvetlen vitele csak erre a testületre tartozott. A későbbiekben a elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervezetek képviselőivel. A fennmaradt első 1940/41-es tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az ötvenes évek közepétől évente 4-5 ülésre került sor.
Az 1946/47-es tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem a jegyzőkönyvi szövegben találjuk, hanem a mellékletként mintegy 20 dobozt megtöltő külön sorozatban. Az ezekben található anyag lényegileg megegyezik a jegyzőkönyveikkel, az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az 1971/72-es tanévtől annyiban változik a helyzet, hogy a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. A köteteket lapszámozással, esetenként tárgy-, illetve névmutatókkal látták el. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készülnek s csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelik le. Így fennáll az a veszély, hogy a jövő kutatói nem ismerhetik meg a résztvevők álláspontját, a határozatok meghozatalának körülményeit, a vita menetét, hanem csak a testület döntéseit.
Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek
Parte de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az 1949-es reform okozta változások egyre nagyobb feladatokat róttak az egyetem vezetésére. Szükségessé vált az Egyetemi Tanács tehermentesítésére egy olyan testület létrehozása, amely előkészíti a feladatok végrehajtását. 1951-től tartottak rektori értekezleteket, amelyeknek megjelölésére 1954/55-ös évtől kezdve használták a Rektori Tanács elnevezést. Gyakran havonta kétszer is tartottak ülést. A testület tagjai: a rektor, rektorhelyettes(ek), dékánok és „ad hoc˝ meghívottak. A Rektori Tanács 1990-ben megszűnt.
Az ülések jegyzőkönyvei mellett megtaláljuk az előkészítő anyagot, az írásos mellékleteket, határozatokat. A kötetek tagolása változó, csupán időrendben követik egymást. Minden kötet elején kronológikus és betűrendes mutató található, ezek segítségével kutatásuk egyszerű. Több kötetből két, illetve három példány is készült. A dobozokban lévő anyag megegyezik a bekötöttel.