1990-től a törzskönyvekben már nem különülnek el szétválaszthatóan a különböző tagozatok, évek és szakok bontásában lehet keresni bennük.

A Továbbképzési csoport a tanár továbbképzésekkel foglalkozott, iratanyaga szakok szerint tagozódik, ami főleg az adott szak tematikáit, hallgatói jelentkezéseit, névsorait, képzési terveket tartalmazza. Az állag másik részében a csoport pénzügyi és munkaügyi vonatkozású iratai találhatók.

Az állagban Tanszékcsoporti üléseik emlékeztetői illetve tanszékvezetői pályázatok, beszámolók találhatók.

Az állag egyetemi oktató minősítéseit, kinevezéseit, nyugdíjazási terveit, továbbá tanári, docensi és adjunktusi kinevezéseket tartalmaz.

Az állag az Arany,- gyémánt-, vas-, és rubindiplomák adományozásával kapcsolatos iratokat tartalmazza. 1995 és 2000 közti évek hiányoznak.

A kötetek évenkénti bontásban és betűrendben tartják nyilván az ugyanabban az évben első évre beiratkozott diákokat, akiknek az összes hallgatott félévét nyomon lehet követni. Hallgatói névmutató nem készült az állaghoz.

Az állag az egyetemi doktori fokozat megszerzésére jelentkezők személyi dossziéját tartalmazza. A dosszié összegyűjti a doktori értekezésen kívül valamennyi a " doktori cselekménnyel" kapcsolatos iratot a jelentkező kérelmét, témavázlatát, publikációs listáját, önéletrajzát, a Tudományos Minősítő Bizottság javaslatát és az értékelésről szóló szakvéleményt, bírálatot, emellett a doktori szigorlat jegyzőkönyvét és a "Magnifice-lapot", vagyis a dékán rektorhoz intézett kérelmét a jelentkező doktorrá avatására. A dossziék iktatószámmal ellátottak és évenként sorszámosan vannak lerakva.
Az állag 2 sorozat szigorlati jegyzőkönyvet is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a kutatást. Az egyik az 1958-1972 között doktoráltakat gyűjti össze betűrend szerint 3 kötetben. A másik évenként 1958-1996 az iktatás sorrendjét követve tartja nyilván a szigorlatozókat. A jegyzőkönyvek a szigorlatozó személyi adatait és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül a szigorlat időpontját, tárgyát, eredményét, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának napját ismertetik.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.

A Tanulmányi Osztály a kar tanulmányi ügyeit intézi. Az iratok évenként sorszámosan iktatottak. Az anyaghoz hiánytalan iktató- és mutatókönyv sorozat tartozik, amelynek segítségével jól kutatható. A Tanulmányi osztály 1970-ben a Dékáni Hivatal szétválásával jött létre.

Az állagban a szigorlati törzskönyvek (1950-1952) évenkénti bontásban a szigorlatok és az államvizsgák eredményeit tartalmazzák. A tanulmányi lapok és az oklevélmásolatok tanévenként, ezen belül szakonként és szakpáronként betűrendben tartalmazzák a hallgatók személyi és tanulmányi adatait. Az anyag egy részéhez (1949/50, 1951/52-1955/56) hallgatói névmutatók állnak rendelkezésre.