A Dékáni Hivatal iratai 1949-1952 között sorszámos iktatásúak. 1952. január 1-től tértek át a csoportszámos iktatásra, amely tanévenként vagy naptári évenként történt. 1953-tól hat, 1958-tól megszüntetésükig pedig három csoportszámot használtak. Az iktatólapok a két utolsó tanév (1969/70, 1970/71.) kivételével megvannak, mutatókötet csak az 1948/49 és 1950/51¬es tanévek közötti időszakról maradt fenn.
Az iratok iktatószámok alapján iktatókönyvek és mutatókönyvek segítségével kutathatók.

A tanfolyam a nem biológia szakos tanároknak biológia tanításához, valamint tanulmányaik egyetemi folytatásához szükséges előképzettséget adott. Keretében szaktárgyakat (ember-, növény-, állattan) és marxizmus-leninizmust oktattak. Az iratok egy részét a hallgatók személyi anyaga alkotja. Az állag darabonkénti átnézéssel kutatható.

Az Egyeztető Bizottság munkaügyi problémákban döntött (áthelyezés, besorolások stb.). Az iratok iktatólapok segítségével kutathatók.

A kar nemzetközi kapcsolatainak iratanyagát a Dékáni Titkárság külön iktatta (DTN jelzéssel) évenként, sorszámosan. Az állagban a külföldi kiküldetésekre, ösztöndíjas utakra, konferenciákon való részvételre, más egyetemekkel kötött együttműködési szerződésekre, közös tudományos kutatómunkára vonatkozó, illetve külföldiek vendéglátására, diák-cseregyakorlatokra vonatkozó iratokat találunk. Az iktatatlan vagy vegyes iratanyagot keletkezésük éve szerint helyeztük el. Iktató és mutatókönyvek csak 1980-tól 1990-ig léteznek.

Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.

A nappali tagozat törzskönyveihez nem készült mutató, az anyakönyvezés évenkénti bontásban szakokon és szakpárokon belül betűrendes sorrendben történt.

A törzskönyvekhez nem készült mutató, az anyakönyvezés évenkénti bontásban szakokon és szakpárokon belül betűrendes sorrendben történt.

A Tanulmányi Osztály a kar tanulmányi ügyeit intézi. Az iratok évenként sorszámosan iktatottak. Az anyaghoz hiánytalan iktató- és mutatókönyv sorozat tartozik, amelynek segítségével jól kutatható. A Tanulmányi osztály 1970-ben a Dékáni Hivatal szétválásával jött létre.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.

Az állag az egyetemi doktori fokozat megszerzésére jelentkezők személyi dossziéját tartalmazza. A dosszié összegyűjti a doktori értekezésen kívül valamennyi a " doktori cselekménnyel" kapcsolatos iratot a jelentkező kérelmét, témavázlatát, publikációs listáját, önéletrajzát, a Tudományos Minősítő Bizottság javaslatát és az értékelésről szóló szakvéleményt, bírálatot, emellett a doktori szigorlat jegyzőkönyvét és a "Magnifice-lapot", vagyis a dékán rektorhoz intézett kérelmét a jelentkező doktorrá avatására. A dossziék iktatószámmal ellátottak és évenként sorszámosan vannak lerakva.
Az állag 2 sorozat szigorlati jegyzőkönyvet is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a kutatást. Az egyik az 1958-1972 között doktoráltakat gyűjti össze betűrend szerint 3 kötetben. A másik évenként 1958-1996 az iktatás sorrendjét követve tartja nyilván a szigorlatozókat. A jegyzőkönyvek a szigorlatozó személyi adatait és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül a szigorlat időpontját, tárgyát, eredményét, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának napját ismertetik.