Pécsi Orvostudományi Egyetem iratai
- HU PTEEL VIII.203
- Fonds
- (1945) 1950-1999 (-2008)
Fait partie de Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár iratanyaga
Sans titre
2 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Pécsi Orvostudományi Egyetem iratai
Fait partie de Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár iratanyaga
Sans titre
Fait partie de Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A 18. század végén és a 19. század első felében az akkoriban dívó természetfilozófiai nézeteken alapult a szervek kóros elváltozásainak oktatása. Zlamál Vilmos (1803–1886) és Galambos Márton (1820–1872) érdeme, hogy ezeket a nézeteket a természettudomány naprakész felfedezései váltották fel. A kórtan lassan eggyé vált a kórbonctannal. Diagnosztikai boncolást tanáraink és hallgatóink a kezdetektől végeztek. Az 1859/1860. tanévtől Galambos Márton felelt a képzésért. Az ő halálával rövid ideig Zlamál Vilmos és Szabó Alajos (1818–1904), majd 1874-től Czakó Kálmán (1843–1895) tanította a tárgyat. Czakó fontosnak tartotta a gyakorlatot, s a tananyag részévé tette a kórszövettant. Súlyos betegsége idővel megakadályozta a rendszeres munkában, így helyét 1887-ben Hutӱra Ferenc (1860–1934) vette át. Az ifjú segédtanár sokat tett azért, hogy az évtized végére létrejöjjön a szakterület önálló tanszéke. Ennek vezetését Rátz István (1860–1917) kapta meg 1890-ben.
Az 1980 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 355–358.]
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Papp Károly (Tápióság, 1873. nov. 4 - Tápióság, 1963. jún. 30.) geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1916-1948). Tanulmányait a budapesti egyetem természetrajz-földrajz szakán végezte el 1898-ban. 1893-1900 között a budapesti műegyetem geológiai tanszékén Lóczy Lajos meghívására tanársegéd. 1900-ban a geológia doktora, a Földtani Intézet geológusa. Az 1900-1913-as években több külföldi tanulmányutat tett. Rész vett az erdélyi kálisó- és földgázkutatásokban. Nevéhez fűződik a nagy jelentőségű kissármási földgáz feltárása (1907). Az erdélyi földgáz kutatásában szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki 1911-ben. 1915-től a budapesti egyetemen a Földtani Tanszék tanára, s 1917-től egyben az őslénytani Intézet igazgatója. A Szent István Akadémiának 1918-ban rendes tagja, 1938-ban pedig főtitkára lett. A két világháború között több nemzetközi geológiai kongresszuson képviselte Magyarországot. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1909-1918 között első titkára, s a Földtani Közlöny szerkesztője volt. 1942-ben a Társulat elnöke, 1943-ban tiszteleti tagja. 1945-ben vonult nyugalomba. Mint térképező geológus Erdélyben végzett úttörő munkát. Érdemei közé tartozik a Teleki Pállal és Lóczy Lajossal együtt szerkesztett Magyarország földtani térképeinek kiadása is. Hosszú tanári működése alatt geológus nemzedékek sorát oktatta. Kiemelkedő műve A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete című monográfia, amely 1915-ben jelent meg. Másik összefoglaló jellegű munkája, a felesége, Balogh Margit által németből fordított, X.F. Schaffer bécsi geológus professzor Általános Geológia című könyvének függelékeként jelent meg 1919-ben, és a magyarországi bányászat geológia és hidrológia egyes, fontosabb fejezeteit foglalja magába.
Sans titre
Fait partie de Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Pannon Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár
Fait partie de Széchenyi István Egyetem iratanyaga
Pályázati és Tudástranszfer Központ
Fait partie de Miskolci Egyetem Levéltára
Pályázati és Innovációs Főosztály Pályázati Iroda iratai
Fait partie de Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Pais Dezső hagyatéka - mely személyi, hivatalos és félhivatalos iratokat egyaránt tartalmaz - levéltárunk legnagyobb terjedelmű s egyben leggazdagabb, legérdekesebb személyi fondja. Az anyag kutatását részletes állagjegyzékek segítik, melyek levéltárunkban állanak a kutatók rendelkezésére. Az iratok időhatárait csak állagszinten közöljük, hiszen a kisebb egységeknél ezek nehezen megállapíthatók, s egy-egy doboz tartalma is igen nagy időbeli szóródást mutat.
Sans titre
Fait partie de A BCE iratállománya