Gödöllői Tudományos Könyvtár iratai
- HU SZIEKDKL 16
- Fonds
- 1947–2000
Fait partie de Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Sans titre
2 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Gödöllői Tudományos Könyvtár iratai
Fait partie de Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Sans titre
Fait partie de Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Fait partie de Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Gyakorló klinikák, Üllő, Lovas Tanüzem, alapítványok, MOÁE, kft.-k
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A fond az egyetemen alapított vagy az egyetemhez szorosan kötődő szervezetek iratait tartalmazza.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Fait partie de Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika
Fait partie de Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyógynövénytermesztési Tanszéki Csoport
Fait partie de Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Fait partie de Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni Hivatala
Fait partie de Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A gyógyhatású készítmények ismertetése intézményünk megalakulása óta alapvető része a tanrendnek. Zlamál Vilmos (1803–1886) gyógyszertárat létesített. Az állatorvosi gyógyszertan (farmakológia) önálló tudományága Galambos Márton (1820–1872) munkásságával alakult ki: amellett, hogy oktatta a tárgyat, 1871-ben publikálta annak első magyar nyelvű tankönyvét is. Galambos örökségét Varga Ferenc (1835–1908), majd Czakó Kálmán (1843–1895) folytatta. Czakó inkább méregtannal (toxikológia), azon belül is a mérgező növények hatásaival foglalkozott. Rátz István fordította le és adta ki E. Fröhner berlini professzor állatorvosi gyógyszertanát 1892-ben. A következő évtizedekre ez lett a tudományterület tankönyve. Hutӱra Ferenc (1860–1934) reformtervezetének megfelelően 1896-ban jött létre a gyógyszertan önálló tanszéke, Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) vezetésével.
Az 1963 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 311–312.]