II. József 1786. december 12-én adta ki az egyetemi orvosi kar állatgyógyászati tanszékének alapításáról szóló rendeletét. A Helytartótanács ennek alapján részletezte az új intézmény létrehozásának teendőit 1787. február 6-án. Az oktatás ugyanazon év nyarán kezdődött meg. Eleinte még a képzéshez szükséges eszközök is hiányoztak, ezeket Tolnay Sándornak (1747–1818), a tanszék első vezetőjének csak hosszú évek munkájával sikerült beszereznie. A század végén a tanszék mellett állatgyógyintézet létesült. Az itt dolgozók klinikai gyakorlatot végeztek, valamint kovácsmesteri és alapvető állatorvosi tanfolyamokat tartottak. A tanszék és az intézet egészen 1851-ig változatlan formában működött, dacára a reformterveknek és javaslatoknak.
Ha összehasonlítjuk a fond és az akkori tudományegyetem más tanszékeinek gyűjteményét, megállapíthatjuk, hogy a 19. század közepéig ez az egyik legnagyobb mennyiségben megmaradt iratanyagunk. Igaz: az egyetem központi hivatalainak korabeli hagyatéka sokkal gazdagabb.
A fond iratanyagát három tematikus állagra bontottuk, továbbá egy-egy különálló gyűjteményből két újabb állagot hoztunk létre.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 31.]

Levéltárunk 1986 óta működik. Eleinte az 1984 és 2016 közötti egyetemtörténeti kiállítás helyiségében tároltuk az iratokat, a tárlók alatti szekrényekben. A korszerű követelményeknek inkább megfelelő raktárhelyiségbe 2010-ben költöztethettük a gyűjteményt.

Az állagot olyan iratokból állítottuk össze, amelyeket nem helyezhettünk el az iktatottak között. Mivel csak gyér anyag maradt ránk a II. világháború előtti évekből, megőriztünk néhány ekkoriban keletkezett számlát és egyéb nem történeti értékű iratot, melyek jól mutatják a könyvtár már akkoriban is széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatait. Ezenkívül néhány egyéb, könyvtártörténeti jelentőségű nyilvántartást soroltunk még az állag anyagába. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 83–84.]

A könyvtár iratait eleinte az Igazgatói, később Dékáni Hivatal iktatta, ezeket az 1–5. fondban találhatjuk meg. Bár a könyvtárnak 1951 óta van saját iktatása, a korábbi évekből is maradtak ránk fontos iratok – igaz, töredékesen. Ilyenek például az 1922 és 1935 közötti évek összefoglaló statisztikai jelentései, valamint a könyvtári anyag gyarapításaival és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó anyagok. Az állag az 1936 és 1946 közötti időből csak néhány egyedi iratot tartalmaz, ám az 1950-es évektől már hiánytalan a sorozat. A dokumentumok 1952 és 1956 között csoportszámos, majd sorszámos iktatásúak.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 82–83.]

1944 második felében a keleti front egyre közelebb került az országhoz, majd a fővároshoz. Bár a háború korábban sem segítette intézményünk működését, az immáron hazánk területén is zajló hadműveletek egyenesen ellehetetlenítették azt. Súlyos károk keletkeztek a campus épületeiben, a hallgatók közül pedig oly sokaknak kellett bevonulniuk, hogy oktatásuk idővel abbamaradt.
Hogy mégse szűnjön meg teljesen az állatorvosképzés, ősszel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium úgy határozott, hogy a harmad- és negyedéves hallgatókat Bécsbe telepíti, s ott rövidített tanfolyamra íratja be őket. A tanári kar ugyan ellenezte az intézkedést, de véleményének kifejezésén túl egyebet nem tehetett. A bécsi tanfolyam 1944. december 14-től 1945. március végéig tartott. Négy katonai behívóval berendelt tanár: Csukás Zoltán (1900–1957), Hetzel Henrik (1875–1949), Kovács Gyula (1899–1987) és Sályi Gyula (1903–1982) oktatott 139 hallgatót. A háború után a kar csak akkor volt hajlandó elismerni ezeknek a hallgatóknak a féléveit, ha megismételték vizsgáikat.
1944 novemberében alakult meg az egyetemi Táncsics Mihály zászlóalj. Azokat a diákokat tömörítette, akik megtagadták az engedelmességet a megszálló német uralomnak és a nyilas hatalomnak. A szervezetbe állatorvostan-hallgatók is beléptek.
[forrás: 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 99.]

Az iktatott iratok 1983-tól folytatólagosan vannak meg, iktatókönyv 1992-2005 közötti időszakhoz áll rendelkezésre, többi egyenkénti átnézéssel kutatható. Beszámolók és a vegyes iratok egyenkénti átnézéssel kutathatóak.

Az 1956/1957. tanévben Urbányi László vegyészmérnök vezette az akkori Állatorvostudományi Főiskolát. A forradalom idején arra törekedett, hogy az intézmény – amennyire csak lehet – maradjon távol az eseményektől. 1957-ben mégis kénytelen volt leköszönni az igazgatóságról, s a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Kutatóintézetének tudományos munkatársaként folytatta pályáját. A diktatúra hatóságai fegyelmi eljárást indítottak néhány oktató és hallgató ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy valamilyen módon részt vettek a forradalomban. Több vádlottnak, például Kómár Gyulának (1904–1968), a főiskoláról is távoznia kellett.
Ifj. Tatay Zoltán húszéves hallgató 1956. október 24-én hősi halált halt: végzetes lövést kapott, miközben egy súlyos sebesültön próbált meg segíteni.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 106.]
[Gyertyafényes felvonulás Tatay Zoltán emlékére - 2022 – Állatorvostudományi Egyetem (univet.hu), letöltés 2022. okt. 17.]