Az Áramlástan Tanszék elődintézményét 1934-ben alapították Aerodinamikai Intézet néven. A Tanszéknek kezdettől fogva kettős szerepet szántak. A Tanszék az egyre terebélyesedő áramlástani tudományok oktatásán túl az 1930-as években fejlődésnek induló hazai repülőgépipar kutatási hátterét volt hivatva biztosítani.
A II. világháború befejezését követő években a Tanszék irányítását GRUBER József vette át. Ebben az időszakban fordult a Tanszék érdeklődése - a hadiipari célú áramlástani kutatások felvállalásának kényszere kikerülése érdekében is - az áramlástechnikai gépek fejlesztésének irányába.
Az 1990-es években az informatika és a számítógépes háttér fejlődésével és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeinek előretörésével a Tanszéken is rohamos fejlődésnek indult az áramlások numerikus modellezése.

Aprónyomtatványaink nem a nyilvánosságnak, hanem az egyetem polgárainak és hozzátartozóiknak készülnek, tárgyuk pedig intézményünk rendezvényei, eseményei, az itt zajló élet. Ily módon bár sokszorosított kiadványok, egyedi és történeti értékű iratoknak számítanak, ezért levéltárunk külön fondban gyűjti őket.

A gimnázium iratai már az alapítástól kezdve viszonylag hiánytalanul, iktatási rendben maradtak ránk. A kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A fondban a gimnázium alapítását megelőzően működő Papnövelde, Cukor és Prohászka Ottokár utcai iskolák törzskönyvei is megtalálhatóak 1913-tól. Ezen iskolák korábbi anyakönyvei Budapest Főváros Levéltárában találhatóak.

A fond Andics és más külföldi szerzők kéziratait, fényképeket, tematikákat, bírálatokat és Andics levelezését tartalmazzák.
Iratjegyzék segítségével egyenként kutathatóak.

Az állatok testfelépítésének tudománya intézményünk 1787. évi alapítása óta tartozik az alaptárgyak közé. Első oktatóink ugyanakkor évtizedeken át panaszkodtak az elégtelen óraszám és a kevés használható demonstrációs anyag miatt. Az 1851-ben megalakuló önálló állatgyógyintézet az anatómiát közös tanszékbe szervezte az élettannal, s annak vezetőjévé Szabó Alajost (1818–1904) nevezte ki. 1870-től egy tanár oktatta kizárólagosan a szaktárgyat, közülük Nádaskay Béla (1848–1933) volt az első.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 201–203.]

A fond a II. számú Kémiai Intézet és utódja, a Szervetlen és Analítikai kémiai tanszék iratait tartalmazza. Ez utóbbi iratai korábban a 270. fondban voltak elhelyezve. Mivel azonban egy szervről van szó, a fondokat egyesítettük.
A II. számú Kémiai Intézet iktatott, de segédkönyvek nélküli iratai csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék iktatott iratai 1950-1953, illetve 1980-ban iktatókönyvek segítségével, egyéb esetben egyenkénti átnézéssel kutathatóak.