Általános és Analitikai Kémia Tanszék
- HU BMEL VIII.145
- Fonds
- 1965 - 1984
Fait partie de Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
2 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Általános és Analitikai Kémia Tanszék
Fait partie de Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Általános Állattani és Parazitológiai Tanszék
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A 18. század végének és a 19. század első felének állatorvosi hallgatói a „historia naturalis specialis” kurzusain tanulhattak állattani ismereteket. A zoológia 1852-ben került az előkészítő tárgyak közé. A 19. század második felében Szabó Alajos (1818–1904), Thanhoffer Lajos (1843–1909), Tormay Béla (1839–1906), Monostori Károly (1852–1917) és Nádaskay Béla (1848–1933) oktatták a tudományágat. Anyaga ekkoriban a háziállatoknak, azok vadon élő rokon fajainak és néhány élősködőnek az ismertetéséből állt, valamint Margó Tivadar darwinista tanításaira épült.
A parazitológiát először Rátz István (1860–1917) oktatta a kórtan részeként, s ő hozta létre a parazitológiai múzeumot is. Utóda, Kotlán Sándor (1887–1967) tette a parazitológiát modern, klinikai tudománnyá, s fejlesztette a múzeumot laboratóriummá. Ez a műhely 1929-ben rendkívüli, 1935-ben pedig rendes tanszékké alakult.
Az 1982 előtti és 2003 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 257–260.]
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratanyagban Almási János levelezése, kéziratai és egyéb vegyes iratai találhatók.
Sans titre
Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
(Az Állattenyésztési Tanszék történetét l. a 76. fondnál!)
A takarmányozástan (diaetetica) az állatok egészséges táplálásának tudománya. Mint tantárgyat már intézményünknek a 18. század végén és a 19. század első felében érvényes tanrendjeiben is megtalálhatjuk. A kurzus 1873 és 1951 között az állattenyésztéstan része volt, majd önálló tárggyá vált. Önálló tanszékké 1963-ban alakult. 1997-ben a szervezeti egység összeolvadt az Állattenyésztéstani Tanszékkel, majd egy évvel később a laborállattudomány is társult hozzájuk.
Az 1975 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható. [Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet – Állatorvostudományi Egyetem (univet.hu), letöltés 2022. nov. 23.)]
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Az állatorvosképzést mindenütt a haszonállatállomány megóvásának és gyarapításának igénye hívta életre. Nem volt ez másként hazánkban sem, így érthető, hogy az állattenyésztéstan kezdeményeit már Tolnay Sándor (1747–1818) munkásságában meglelhetjük a 18. és 19. század fordulóján.
Az 1860-as évektől Margó Tivadar (1816–1896), az állattan és az összehasonlító anatómia professzora a pesti tudományegyetemen hirdette Charles Darwin tanait. Ezek hatására Zlamál Vilmos (1803–1886) és adjunktusa, Galambos Márton (1820–1872) hozzáfogott a modern állattenyésztéstan elméleti megalapozásához. Munkájuk gyümölcseként 1873-ban alakult meg intézményünk állattenyésztéstani tanszéke Tormay Béla (1839–1906) vezetésével.
Az 1956 előtti és 1968 utáni korszakok iránt érdeklődő kutatóknak az 1–8. fondok áttekintését ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 242–243.]
Fait partie de Savaria Egyetemi Központ Levéltárának iratanyaga
A Fond fejlesztési terveket, beszámolókat a tanszéki oktatók oktatói és tudományos tevékenységéről, levelezést, tanszék vezetői pályázat megtárgyalásáról készült jegyzőkönyvet tartalmaz.
Sans titre
Állattani Kutatóintézet/M. kir. Állat- Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás/
Fait partie de Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A tanszék iratait évenkénti sorszámos rendben iktatták. Külön tárgyi csoportokat alakítottak ki a személyi, a tudományos kutatások és a gazdasági ügyek irataiból. Ezek egyúttal a fond állagai is. Az Állattani Múzeum és Intézet iratai főként leltári naplókból állnak.
A kutatás az a/ állag kivételével - melynél az iktatókönyvek megmaradtak - darabonkénti átnézéssel lehetséges.
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Állatorvostudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Tolnay Sándor (1747–1818) intézményünk 1787. évi alapításától kezdve sokat fáradozott egy szakkönyvtár felhalmozásáért. A 18. század végén és a 19. század első felében még nem volt szokás az egyetem tanszékein könyvgyűjteményeket létrehozni, ezért figyelemreméltó, hogy az Egyetemi Könyvtár két tanszéki gyűjteményét a csillagvizsgáló intézetben és az Institutum Veterinariumban, az állatgyógyászati tanszéken létesítette. Már e korai évekből is maradtak ránk könyvtári jegyzékek.
Bővülése ellenére a gyűjtemény a 19. század közepén még mindig nem volt elegendő az oktatás korszerűsítéséhez. Jelentős mértékű gyarapodás csak a kiegyezés után kezdődött. 1874-től már külön szakember kezelte a könyvanyagot. Bár a szakirodalom szerint hivatalosan ekkor alakult meg a könyvtár, a kinevezés inkább egy fontos állomás volt annak történetében. A következő évtizedek egyenletes fejlődéssel teltek. A második világháború szerencsére csak átmenetileg vetette vissza a folyamatot.
A könyvtár irányítása alá tartozik az Állatorvostudományi Egyetem levéltára és az Állatorvostörténeti Gyűjteménynek nevezett múzeum is. Mai formájában mindkét gyűjtemény az 1980-as évek közepén alakult meg. Igazgatásuk, működtetésük iratanyagát külön állagokba rendeztük a fondon belül.
A könyvtár jelenleg Hutӱra Ferenc (1860–1934) egykori rektor nevét viseli.
A fond anyagának 1920 után keletkezett részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 81.]