- HU ELTEL VIII.IV.276.b
- Állag
- 1993-1997
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Kül- és belföldön tartott előadások, beszédek vázlatai, kéziratai
Elnökségi ülések jegyzőkönyvei
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok 1997-2009-ig folytatólagosan haladnak, egyenkénti átnézéssel kutathatóak.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok 1998-2007-ig folytatólagosak, egyenkénti átnézéssel kutathatóak.
Ellenőrzési és vizsgálati anyagok
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Egyetemtörténet kéziratai és az azzal kapcsolatos levelezés
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ebben az állagban találhatók a ELTE 350. évfordulója alkalmából megjelent, Sinkovics István által szerkesztett egyetemtörténeti monográfia kéziratai.
Egyetemi tanári működésének iratai
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a Magyar Nyelvészeti tanszékkel és a Tanárvizsgáló Bizottsággal kapcsolatos iratokat tartalmazza.
Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával - míg az egyetemi magistratus megszervezhetővé válik - királyi egyetemi consistoriumot (Regium Consistorium Universitatis) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. A consistorium mellett a Magistratus Academicus is létezett, kezdetben igen korlátozott hatáskörrel. Tagja a négy kar választott dékánja, továbbá a kinevezett kancellár volt. 1784-től az egyetemi ügyek közvetlen vitele csak erre a testületre tartozott. A későbbiekben a elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervezetek képviselőivel. A fennmaradt első 1940/41-es tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az ötvenes évek közepétől évente 4-5 ülésre került sor.
Az 1946/47-es tanévtől hiánytalan a sorozat. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem a jegyzőkönyvi szövegben találjuk, hanem a mellékletként mintegy 20 dobozt megtöltő külön sorozatban. Az ezekben található anyag lényegileg megegyezik a jegyzőkönyveikkel, az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az 1971/72-es tanévtől annyiban változik a helyzet, hogy a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. A köteteket lapszámozással, esetenként tárgy-, illetve névmutatókkal látták el. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készülnek s csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelik le. Így fennáll az a veszély, hogy a jövő kutatói nem ismerhetik meg a résztvevők álláspontját, a határozatok meghozatalának körülményeit, a vita menetét, hanem csak a testület döntéseit.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag az egyetemi tanács HÖK-öt érintő iratait tartalmazza.