Azon hallgatók nevét, akik rendszeres segélyben részesültek, külön kartonokra vezették. Ezeken csak a kiutalt összeg és a kiutalás időpontja szerepelt. A kartonokat addig használták, ameddig a hallgató tanulmányi ideje tartott. A Diákjóléti Hivatal feladatai közé tartozott a tanulmányi ösztöndíjak nyilvántartása is. A hallgatóknak ún. törzslapot kellett kitölteniük, ami a személyi adatokon, a tanulmányi előmenetelen és a szociális helyzeten kívül a kérelem indoklását tartalmazta. Az anyag betűrendezett, egyenkénti átnézéssel kutatható.
A nyomtatott és iktatott kórlapok a páciens állatok leírását, kórelőzményét, állapotának bemutatását, valamint tulajdonosának személyi adatait tartalmazzák. Belőlük kiderülnek a betegség tünetei, majd a gyógyítás teendői. Néhány kórlaphoz a kezelésben résztvevő hallgatók bővebb, kéziratos esettanulmányai fűződnek tapasztalataikról és következtetéseikről. A kórlapok között nagyhírű állatorvos tudósok megfigyeléseire és dolgozataira is bukkanhatunk. Ilyen például az 552/1894. számú esetleírás, amely nagyrészt Zimmermann Ágoston munkája. Az állag iratait időrendben helyeztük el. Az anyagot egyenkénti átnézéssel kutathatjuk. [Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 97–98.]