Általános iskola és gimnázium - Anyakönyvek
- HU ELTEL VIII.I.028.c.V.
- Série
- 1955-1992
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Általános iskola és gimnázium - Anyakönyvek
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratok, melyek között csekély mennyiségű iktatott is akad, évenként vannak rendezve, kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet.
Sans titre
Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A Tanszék iratai segédletek nélkül, évkörök szerint rendezve állnak rendelkezésünkre - csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak.
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratanyagban Almási János levelezése, kéziratai és egyéb vegyes iratai találhatók.
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A zoológiai gyűjtemény alapját Habsburg Mária Anna főhercegnő természetrajzi gyűjteménye vetette meg. A gyűjteményt Piller Mátyás (1733-1788) rendezte és gyarapította. Mivel az állattant eredetileg az Orvosi Karon oktatták, a gyűjteményt is ott helyezték el. Az 1830. évi egyetemi almanach szerint a zoológiai és ásványtani gyűjtemény egy közös természetrajzi múzeumot alkotott. 1850-től azonban a zoológia oktatása átkerült a Bölcsészettudományi Karhoz. 1860-tól Állattani Gyűjtemény volt a neve, majd 1863-tól Állattani és Állatboncztani Intézetnek és Gyűjteménynek nevezték. 1886-ban a Múzeum krt. 4. szám alatti épületben kapott elhelyezést. 1862-től Margó Tivadar volt a zoológia tanára, aki a gyűjteményt is világszínvonalúvá fejlesztette. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 2002-ben költözött a gyűjtemény az ELTE Lágymányosi kampuszára, ahol a C épület üvegpiramisában látható.
Az állagban nagyrészt a múzeum leltárai találhatóak meg.
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A tanszék iratait évenkénti sorszámos rendben iktatták. Külön tárgyi csoportokat alakítottak ki a személyi, a tudományos kutatások és a gazdasági ügyek irataiból. Ezek egyúttal a fond állagai is. Az Állattani Múzeum és Intézet iratai főként leltári naplókból állnak.
A kutatás az a/ állag kivételével - melynél az iktatókönyvek megmaradtak - darabonkénti átnézéssel lehetséges.
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állam- és jogtudományi tanulmányok befejező aktusa volt az államvizsgálat, mely a jogi képesítés feltételének tekinthető. Az 1883. évi tanulmányi és vizsgarend két elméleti államvizsgálatot rendelt el: a jogtudományit és az államtudományit.
Az államvizsgálatokra két bizottságot alakítottak 5-5 fő részvételével. Ezek közül 3 kari oktató és két külső tag lehetett. Amennyiben az államvizsgálatok száma felduzzadt, úgy a bizottságok kettéválhattak A és B bizottságra.
Az államvizsgálati jegyzőkönyvbe feljegyzett adatok: a jelölt személyi adatai, tanulmányainak kezdete, az elvégzett félévek száma, a vizsgálati díj befizetésének regisztrálása, a vizsgálat eredménye annak feltüntetésével, hogy egyhangúlag avagy szótöbbséggel született-e; a vizsgálat időpontja, a bizottság tagjainak és elnökének aláírásai, esetleges megjegyzések.
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.
Sans titre
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.
Sans titre