A Dékáni Titkárság anyagába tartoznak az egész kart érintő, elvi jelentőségű, valamint a személyi, tanszéki ügyek és az egyetem felső szerveivel való kapcsolatot tükröző iratok, illetve az ezekhez kapcsolódó segédletek (iktatókönyv és mutatókönyek).

A Jogi Karon a Kari Tanács rendszeres egybehívása mellett a hatvanas évek elején kialakult a gyors döntéseket igénylő kérdések megoldására az ún. operatív értekezletek gyakorlata. Összetételét tekintve feltehetően már korábban is létezett.
Tagjai a dékán, dékánhelyettesek, a Dékáni Hivatal vezetője, a párt – és szakszervezetit titkár. Formális létezéséről csupán 1963 óra vannak adataink.
Tárgyai: főként kari tanácsok előkészítése, javaslattétel állások betöltésére, leckekönyvi aláírások kibocsátott irányelvei, feltételesen felvett hallgatók foglalkoztatása stb. Az operatív értekezlet nem épült be állandó testületként a Kar szervezetébe, de a feljegyzések állandó működésről tanúskodnak. 1965-ben az operatív értekezlet Dékáni Tanács néven a kar állandó egységévé vált.
Az iratok jelentős részét a napirendre vonatkozó javaslatok teszik ki. Néhány határozat is fennmaradt, továbbá 1-2 kézzel írott feljegyzés. Találhatók még a sorozatban elintézésről szóló feljegyzések, néhány kísérő irat, mellékletek.
A Dékáni Tanács itt található iratanyaga időrendbe szedett, de nem iktatott, mutatókönyve nincs.

A Dékáni Hivatal az Állam- és Jogtudományi Kar talán legfontosabb szerve. A Kar teljes bürokráciáját intézi: legyen az hallgatókra vonatkozó ügy, társadalmi szervezetekkel kapcsolatos kérdés vagy oktatókkal összefüggő intézkedés. A kar szinte valamennyi kiadmánya a Dékáni Hivatalban kelt, s az általános kari iktatás is a Hivatalban történt.
Az 1950-es évek elején az egyetem történeti jellegű iratanyagát az Országos Levéltárba szállították. Ily módon a Dékáni Hivatal teljes iktatott iratmennyisége felkerült a budai várba, egészen az 1946/47-es tanévig. Az Országos Levéltár égése után néhány
megmentett anyagot az Egyetemi Levéltár visszakapott, ezek az állagon belül külön sorozatot képeznek. Az 1945/46. tanévvel bezárólag néhány csomó áll csak a kutatók rendelkezésére: azok az iratok, melyeket a kari adminisztráció a beszállításkor aktualitásukra hivatkozva visszatartott.
Az iratokat 1952-ig tanévenként sorszámosan iktatták. 1952-1957 között a Karon is csoportszámos iktatás folyt, az 1957/58-as tanévtől visszatértek a sorszámos iktatásra. 1946-ig átnézéssel, 1946-1950 között a megmaradt segédkönyvek, 1952-től az itt készült segédletek használatával kutatható.

A Dékáni Hivatal iratai 1949-1952 között sorszámos iktatásúak. 1952. január 1-től tértek át a csoportszámos iktatásra, amely tanévenként vagy naptári évenként történt. 1953-tól hat, 1958-tól megszüntetésükig pedig három csoportszámot használtak. Az iktatólapok a két utolsó tanév (1969/70, 1970/71.) kivételével megvannak, mutatókötet csak az 1948/49 és 1950/51¬es tanévek közötti időszakról maradt fenn.
Az iratok iktatószámok alapján iktatókönyvek és mutatókönyvek segítségével kutathatók.

A NYIK Dékáni Hivatal iratait csoportszámosan iktatták naptári évek szerint. Az anyag iktatólapok segítségével kutatható, amelyek hiánytalanul megtalálhatók – külön sorozatot alkotva az állagon belül. Az 1955 és 1956 évekhez mutató is készült.

Bölcsészkar dékánja által kiadott iratokat tartalmazza, amelyek a Kart érintő elvi jelentőségű, valamint személyi, tanszéki ügyek és az egyetem felső szerveivel való kapcsolatot tükröző iratok.

A Dékáni Hivatal iratanyagát sorszámosan iktatták. A segédkönyvek is fennmaradtak, az anyag jól kutatható. A 8. dobozban iktatókönyv, név- és tárgymutató található.

Mivel külön Tanulmányi Osztály nem volt, a Dékáni Hivatal intézte a tanulmányi ügyeket. Az iratok naptári évenként, csoportszámos rendszerben iktatták. Az anyag a fennmaradt iktatólapok segítségével kutatható.

A Dékáni Hivatal tanévenként, csoportszámos rendszerben iktatott iratanyaga az iktatólapok segítségével kutatható. Az 1956/57-es tanév iktatólapjai hiányosak.

Az iratok tartalmazzák a jelentkezési íveket, amelyeken a pályázó neve, születésének helye, ideje, vallása, apja vagy gyámja neve, polgári állása, tanulmányai és tanulmányi eredményei olvashatók. Szerepelnek rajta továbbá választott szaktárgyai, a felvételi vizsga időpontja és eredménye, továbbá a pályázó saját kezű kérvénye, amelyben felvételét kéri. Az iratokhoz csatolták az ajánlóleveleket is. Több esetben itt találhatók a minősítések is, valamint a hallgatók által a Collegium igazgatóságához írt levelek és a gyászjelentések. Az anyag elrendezése betűrendben történt.