Az állag 1990 utáni része tételszámok alapján kutatható.

Az állag részletes információkat nyújt az egyetem oktatóinak különböző típusú külföldi útjairól (ösztöndíjas tanulmányutak, rövidebb tanulmányutak, nemzetközi kongresszusokon való részvétel). A mennyiségi fejlődést a 23. dobozban található „utazási grafikon” érzékelteti, a minőségi jellemzőket az 1967. évi egyetemi, illetve az 1970. évi havi összefoglalók világítják meg a legátfogóbban. A kiutazók munkaprogramjai eléggé formálisak. Az útijelentések csak az 1970. évtől találhatók meg összegyűjtve rendszerezve, a korábbi évekből csak véletlenszerűen fordul elő egy-egy. Többnyire a kutatási, illetve konzultációs témák általánosságban való megjelölését, az útvonal és a vendéglátás rövid jellemzését nyújtják, bár a TTK jelentései szakmai tevékenységről is részletesen szót ejtenek. A nyugati utakról készült jelentések általában a többieknél is alaposabbak. Különösen részletesek a hallgatói cseregyakorlatok lebonyolítására vonatkozó iratok és beszámolók, számos kritikai megjegyzéssel. A külföldi vendégek magyarországi útjaival kapcsolatban inkább csak az út adminisztratív-anyagi lebonyolításával kapcsolatos iratok állnak rendelkezésre. A „nem iktatott iratok” üdvözleteket, meghívókat, információkéréseket tartalmaznak. Az 1972 után keletkezett iratok döntő többsége útijelentés.

Egyetemünk nemzetközi hírű: sok külföldi diákot képez, országhatárokon átívelő szakmai kapcsolatokat tart fenn, valamint más országok egyetemeinek, konferenciáinak és kutatóintézeteinek látogatására ösztönzi oktatóit, hallgatóit. Bár ez a nyitottság mindig is jellemző volt intézményünkre, alapvető tulajdonságává 1962 után vált, amikor önálló egyetemmé alakult. Míg korábban évente 6–9 idegen állampolgárságú diák óhajtotta itt végezni tanulmányait, az 1970-es évektől már ötven. Többségük a baráti szocialista, illetve a Szovjetunióval szövetséges afrikai és ázsiai országokból jött, de bővült a nyugati államokból (Egyesült Államok, Kanada, NSZK stb.) érkezők aránya is. A külországiak között találjuk a határon túli és az anyaországból elszármazó családokban született magyarokat is.
Az 1980-as évekre kölcsönös testvérintézményi kapcsolatok alakultak ki többek között a berlini Humboldt Egyetem Állattenyésztési és Állatorvosi Szekciójával, a bécsi Állatorvostudományi Egyetemmel, a kassai Állatorvosi Főiskolával, a Moszkvai Akadémia Állatorvostudományi Karával vagy a varsói Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karával. Oktatóink megismerkedhettek a tudományág külföldi szakértőivel: kiadványokat cserélhettek, közösen publikálhattak, közösen kutathattak, részt vehettek egymás tudományos rendezvényein. A hallgatók cseregyakorlatokon kamatoztathatták az országok és intézmények közötti szerződéseket. A 30 napnál tovább tartó külföldi tartózkodáshoz akkoriban indoklásra volt szükség, ezért egyértelművé kellett tenni, vajon szakértői megbízásról, ösztöndíjas tanulmányútról, esetleg külföldi munkavállalásról volt-e szó. Szakértői megbízásokat a FAO (Food and Agriculture Organization – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) és a TESCO (Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési Iroda) szervezetén keresztül kaphattak az érintettek.
A kapcsolatépítés a rendszerváltás után vált zavartalanná és gördülékennyé, mivel eltűntek az addigi politikai akadályok.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 188–194.]

Az iratokat évenként vannak rendezve. Közöttük az egyetemi Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának néhány jegyzőkönyve, a tanárok és diákok cseréje, a tanszékek külkapcsolataira vonatkozó jelentések, az egyetem külföldi intézményekkel kötött egyezményeire, külügyi programok - és jelentések összeállítására vonatkozó iratok találhatók.
Az iratanyag 1956-tól az 1970-es évek közepéig töredékesen maradt fenn, ezután az 1988-as, 1990-es és 1991-es évet kivéve teljesnek mondható. Az 1980-as évektől a külkapcsolatokra vonatkozó iratok nagyobbik részét külön gyűjtötték, s ezért ebbe az állagba kerültek. Ezeket a Dékáni Hivatal mutatókönyveinek segítségével lehet kutatni, az állag többi része egyenkénti átnézéssel kutatható. Külön hangsúlyozandó, hogy a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok másik része a Dékáni Hivatal iktatott iratai között található.

A kar nemzetközi kapcsolatainak iratanyagát a Dékáni Titkárság külön iktatta (DTN jelzéssel) évenként, sorszámosan. Az állagban a külföldi kiküldetésekre, ösztöndíjas utakra, konferenciákon való részvételre, más egyetemekkel kötött együttműködési szerződésekre, közös tudományos kutatómunkára vonatkozó, illetve külföldiek vendéglátására, diák-cseregyakorlatokra vonatkozó iratokat találunk. Az iktatatlan vagy vegyes iratanyagot keletkezésük éve szerint helyeztük el. Iktató és mutatókönyvek csak 1980-tól 1990-ig léteznek.

Az állag iratai országonként betűrendben, az egyes országokon belül pedig időrendben sorakoznak.

Az állag 1945-től 1980-ig folytatólagosan, egyenkénti átnézéssel kutatható.