Neurologiai klinika iratanyaga
- HU PTEEL VIII.106.f
- Állag
- 1947-1982
Fait partie de Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár iratanyaga
5 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Neurologiai klinika iratanyaga
Fait partie de Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár iratanyaga
Fait partie de Miskolci Egyetem Levéltára
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A tanszék iratait csak 1964-től őrizték meg. Az iktatott iratok 1971-től 1984-ig egy év (1982-es) kivételével megvannak és éves bontásban az iktatás sorrendjében állnak rendelkezésünkre. A kutatást iktatókönyvek segítik, amelyek a tanszék korábbi történetére is támpontot nyújthatnak, tudniillik 1958-tól megmaradtak.
A tudományos munkával kapcsolatos és vegyes iratok egyenkénti átnézéssel kutathatóak.
Sans titre
Fait partie de A BCE iratállománya
Fait partie de SOE Központi Levéltár iratai
NME MSZMP ifjúságpolitikai iratok
Fait partie de Miskolci Egyetem Levéltára
Növényörökléstani és Nemesítési Tanszék
Fait partie de Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Fait partie de Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A tanszék iratait 1959-től tárgycsoportokat kialakítva, évenkénti sorszámos rendben iktatták. Ezek a tárgycsoportok: az oktatásügyi iratok, a gyógyszerészképzés, a tudományos kutatás, a személyi- és gazdasági iratok egyúttal a fond állagai is. A vegyes iratok állagát az előbbi tárgycsoportokba nem tartozó iratok alkotják. A tudományos kutatás című állag anyagában 1965 és 1970 között párhuzamosan iktattak. Az egyik rész a kutatásokkal kapcsolatos levelezést, míg a másik túlnyomórészt jelentéseket tartalmaz. A kutatást az "a/" állag kivételével iktatókönyvek segítik.
Sans titre
Növénytan Tanszék és Botanikus Kert
Fait partie de Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Eleinte a kémia professzorai oktattak növénytant. Az 1851. évi önállósulás után az állatgyógyintézet többé nem használhatta a tudományegyetem növénygyűjteményét, ezért sajátot szerzett be az akkori Nemzeti Múzeumtól. Eközben a botanikát, amely idővel szigorlati tárgy lett, Galambos Márton (1820–1872), Thanhoffer Lajos (1843–1909) és Tormay Béla (1839–1906) tanította, mígnem Czakó Kálmán (1843–1895), a kórbonctan és gyógyszertan tanára vette át 1874-ben. Czakó szívügyének tekintette megbízatását: a tananyag részévé tette a szénaelemzést, 1881-ben megszervezte az Országos Vetőmagvizsgáló Állomást, valamint értékes növény- és maggyűjteményt létesített.
Czakó munkáját 1896 és 1913 között Magyary-Kossa Gyula (1865–1944), a gyógyszertan professzora, aztán Szabó Zoltán folytatta. Szabó kutatott, publikált, s arra törekedett, hogy növendékei felismerjék a mérgező és takarmánynövényeket. Varga Oszkár (1873–1947), Hazslinszky Bertalan (1902–1966) és Boros Ádám (1900–1973) tanársága után 1953-ban alakult meg a Növénytani Tanszék Modor Vidor (1910–1979) vezetésével.
Az 1984 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 390–391.]