- HU ELTEL VIII.IV.258.c
- Állag
- 1991 - 2007
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állagban különböző oktatói OTKA és egyéb tudományos pályázatok, emellett 1 doboz TEMPUS, ERASMUS, KAC pályázat található.
5 Treffer mit digitalen Objekten Treffer mit digitalen Objekten anzeigen
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állagban különböző oktatói OTKA és egyéb tudományos pályázatok, emellett 1 doboz TEMPUS, ERASMUS, KAC pályázat található.
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag OTKA, FEFA és más különböző pályázati anyagokat tartalmaz. Egyenkénti átnézéssel kutatható.
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag OTKA pályázatokat tartalmaz.
Teil vonMiskolci Egyetem Levéltára
Pannon Agrártudományi Egyetem. Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár
Teil vonBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Ohne Titel
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Papp Károly (Tápióság, 1873. nov. 4 - Tápióság, 1963. jún. 30.) geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1916-1948). Tanulmányait a budapesti egyetem természetrajz-földrajz szakán végezte el 1898-ban. 1893-1900 között a budapesti műegyetem geológiai tanszékén Lóczy Lajos meghívására tanársegéd. 1900-ban a geológia doktora, a Földtani Intézet geológusa. Az 1900-1913-as években több külföldi tanulmányutat tett. Rész vett az erdélyi kálisó- és földgázkutatásokban. Nevéhez fűződik a nagy jelentőségű kissármási földgáz feltárása (1907). Az erdélyi földgáz kutatásában szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki 1911-ben. 1915-től a budapesti egyetemen a Földtani Tanszék tanára, s 1917-től egyben az őslénytani Intézet igazgatója. A Szent István Akadémiának 1918-ban rendes tagja, 1938-ban pedig főtitkára lett. A két világháború között több nemzetközi geológiai kongresszuson képviselte Magyarországot. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1909-1918 között első titkára, s a Földtani Közlöny szerkesztője volt. 1942-ben a Társulat elnöke, 1943-ban tiszteleti tagja. 1945-ben vonult nyugalomba. Mint térképező geológus Erdélyben végzett úttörő munkát. Érdemei közé tartozik a Teleki Pállal és Lóczy Lajossal együtt szerkesztett Magyarország földtani térképeinek kiadása is. Hosszú tanári működése alatt geológus nemzedékek sorát oktatta. Kiemelkedő műve A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete című monográfia, amely 1915-ben jelent meg. Másik összefoglaló jellegű munkája, a felesége, Balogh Margit által németből fordított, X.F. Schaffer bécsi geológus professzor Általános Geológia című könyvének függelékeként jelent meg 1919-ben, és a magyarországi bányászat geológia és hidrológia egyes, fontosabb fejezeteit foglalja magába.
Ohne Titel
Teil vonEötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga