Gödöllői Tudományos Könyvtár iratai
- HU SZIEKDKL 16
- Fond
- 1947–2000
Ennek része:Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Magyar Agrártudományi Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Szent István Egyetem
2 eredmények digitális objektummal/tartalommal Digitális objektummal rendelkező találatok
Gödöllői Tudományos Könyvtár iratai
Ennek része:Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Magyar Agrártudományi Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Szent István Egyetem
Ennek része:Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Gordos Géza
Ennek része:Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának iratanyaga
Greguss Pál
Gyakorló klinikák, Üllő, Lovas Tanüzem, alapítványok, MOÁE, kft.-k
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A fond az egyetemen alapított vagy az egyetemhez szorosan kötődő szervezetek iratait tartalmazza.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
Ennek része:Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika
Ennek része:Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyógynövénytermesztési Tanszéki Csoport
Ennek része:Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár iratanyaga
Ennek része:Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni Hivatala
Ennek része:Semmelweis Egyetem Levéltára
Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Ennek része:Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A gyógyhatású készítmények ismertetése intézményünk megalakulása óta alapvető része a tanrendnek. Zlamál Vilmos (1803–1886) gyógyszertárat létesített. Az állatorvosi gyógyszertan (farmakológia) önálló tudományága Galambos Márton (1820–1872) munkásságával alakult ki: amellett, hogy oktatta a tárgyat, 1871-ben publikálta annak első magyar nyelvű tankönyvét is. Galambos örökségét Varga Ferenc (1835–1908), majd Czakó Kálmán (1843–1895) folytatta. Czakó inkább méregtannal (toxikológia), azon belül is a mérgező növények hatásaival foglalkozott. Rátz István fordította le és adta ki E. Fröhner berlini professzor állatorvosi gyógyszertanát 1892-ben. A következő évtizedekre ez lett a tudományterület tankönyve. Hutӱra Ferenc (1860–1934) reformtervezetének megfelelően 1896-ban jött létre a gyógyszertan önálló tanszéke, Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) vezetésével.
Az 1963 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 311–312.]