Széchenyi István Egyetem (állami) iratai
- HU SZEEKL VIII.4
- Fonds
- 2002 - 2020
Fait partie de Széchenyi István Egyetem iratanyaga
Sans titre
2 résultats avec objets numériques Afficher les résultats avec des objets numériques
Széchenyi István Egyetem (állami) iratai
Fait partie de Széchenyi István Egyetem iratanyaga
Sans titre
Agrártudományi Egyetem, Keszthely. Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár
Fait partie de Széchenyi István Egyetem iratanyaga
Fait partie de Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár iratanyaga
Sans titre
Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia, Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Intézményünk 1890-ben akadémiai, 1899-ben pedig főiskolai rangra emelkedett. Az ezután következő, az 1934. évi újabb átalakításig tartó időszakot tartjuk a magyar állatorvostörténet aranykorának a lendületes fejlődés miatt, melyet az I. világháború és az azt követő bizonytalanságok sem törtek meg. A főiskola oktatói, kutatói számos találmányt szabadalmaztattak, számos felfedezést és tudományos művet tettek közzé, így az alma maternek külföldön is híre ment. Ezek az évtizedek összefonódtak a tudósként és szervezőként is kiváló Hutӱra Ferenc 1899-től 1931-ig tartó rektorságával. A Marek Józseffel közösen jegyzett és több idegen nyelvre lefordított Állatorvosi belgyógyászata a 20. század első felében tananyaggá vált a világ valamennyi állatorvosokat képző intézetében.
A fond 1920 után keletkezett anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak részben kutatható.
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Az 1934-ben létrejött hatalmas egyetem célja az volt, hogy egymaga nevelje ki a hazai nemzetgazdaságért dolgozó valamennyi diplomás szakembert. Nevét a jogelőd műegyetemtől örökölte. Öt karra oszlott: mérnök és építészmérnökire, gépész és vegyészmérnökire, bánya-kohó- és erdőmérnökire, mezőgazdasági és állatorvosira, valamint közgazdaságtudományira. A karok további két-két osztályra tagolódtak.
Az addig önálló Állatorvostudományi Főiskola tehát egy osztállyá alakult a mezőgazdasági képzéssel együtt. Az átszervezést visszalépésként értékelte, mivel érdekeinek érvényesítésére immáron jóval kevesebb lehetősége volt, bár az 1939/1940. tanévben professzorunk, Zimmermann Ágoston (1875–1963) töltötte be a rektori tisztséget. Az óriásegyetem valóban nem sokáig bizonyult életképesnek: először épp a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar vált ki belőle 1945-ben, később pedig a többi kar.
A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogutódja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 43.]
Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Az Agrártudományi Egyetem 1945-ben alakult meg. Szerkezete a József Nádor Egyeteméhez hasonlóan összetett volt. Mezőgazdaságtudományi kara négy osztályból állt: a budapestiből, a debreceniből, a keszthelyiből és a mosonmagyaróváriból. Ezek 1949-ben átmenetileg megszűntek, majd önálló intézményekként születtek újjá. A továbbiakban önálló karként működött a korábbi állatorvostudományi, valamint a kert- és szőlősgazdaságtudományi részleg. Az erdőgazdaságtudomány jogilag az 1946/1947-es tanévtől tartozott az egyetemhez, ám valójában nem valósult meg az átszervezés, hiszen 1949-ig létezett a műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara, így a soproniak időleges kapcsolódása csak 1950 és 1952 között lehetett érvényben.
1951-től már hét kara volt az Agrártudományi Egyetemnek: agronómiai, állattenyésztési, agrár-közgazdasági, gépesítési, állatorvostudományi, erdőgazdaságtudományi, valamint kert- és szőlőgazdaságtudományi. A hatalmas szervezetből 1952 és 1954 között vált ki az utolsó négy kar, majd önállósultak. Az állatorvostudományi kar az 1952/1953-as tanévet még az agráregyetemen belül kezdte meg, de októberben önálló főiskolává alakult.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 47.]
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Kommunista egyetemi csoport már az 1947/1948. tanévben kialakult öt hallgatóval és egy oktatóval. A következő években folyamatosan toborozta tagjait, 1953-tól az akkor létrejövő Marxizmus-Leninizmus Tanszék támogatásával. Az 1956-os forradalom napjaiban széthullott.
1957 őszétől a Magyar Szocialista Munkáspárt új politikai szervezetet kezdett kiépíteni egyetemünkön. Tagjai lehettek hallgatók, oktatók és dolgozók egyaránt. A szervezet a párt létszámának gyarapítására és az ideológiai-politikai nevelésre törekedett. Tevékenységéhez sok segítséget kapott az MSZMP Budapesti VII. kerületi Pártbizottságától. Szoros kapcsolatot épített ki a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ) az Állatorvostudományi Egyetemen létrehozott egységével. 1981-ben rendszeresítette a hallgatókat felügyelő nevelőtanárok munkáját.
Felhívjuk kutatóink figyelmét, hogy a fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
A (Központi) Könyvtár hivatalos iratai
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
A könyvtár iratait eleinte az Igazgatói, később Dékáni Hivatal iktatta, ezeket az 1–5. fondban találhatjuk meg. Bár a könyvtárnak 1951 óta van saját iktatása, a korábbi évekből is maradtak ránk fontos iratok – igaz, töredékesen. Ilyenek például az 1922 és 1935 közötti évek összefoglaló statisztikai jelentései, valamint a könyvtári anyag gyarapításaival és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó anyagok. Az állag az 1936 és 1946 közötti időből csak néhány egyedi iratot tartalmaz, ám az 1950-es évektől már hiánytalan a sorozat. A dokumentumok 1952 és 1956 között csoportszámos, majd sorszámos iktatásúak.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 82–83.]
Fait partie de Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum iratanyaga
Levéltárunk 1986 óta működik. Eleinte az 1984 és 2016 közötti egyetemtörténeti kiállítás helyiségében tároltuk az iratokat, a tárlók alatti szekrényekben. A korszerű követelményeknek inkább megfelelő raktárhelyiségbe 2010-ben költöztethettük a gyűjteményt.