A magyar történelmet egyetemünkön 1866-tól, az első magyar történelmi tanszék alapításától tanították külön az egyetemes történelemtől. (Az előzményekre ld. a 105. fond bevezetőjét!) Az első magyar történelemmel foglalkozó tanszéket - melynek jogutódja a hazánk Mohács utáni történelmét tárgyaló Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék - hamarosan a Magyarország történelmét 1526-ig tanító, a mai Középkori Magyar Történeti Tanszék elődjének tekinthető második tanszék követte. Ennek első tanára a neves történész, Salamon Ferenc volt (1870-től 1892-ig), későbbi vezetői is híres, ismert historikusok: Marczali Henrik (1895-1924 között), Hóman Bálint (1925-től 1931-ig) és Mályusz Elemér (1934-1949) voltak. A Tanszék iratai csak 1964-től, de ekkortól is hiányosan, iktatás és segédkönyvek nélkül maradtak meg, egyenkénti átnézéssel kutatható. A "Buda expugnata" című könyv kéziratából külön állagot alakítottunk ki.

Az 1950 óta működő Központi Marxizmus-leninizmus Tanszékből 1954-ben három szaktanszék alakult, amelyek egyike a Marxizmus-leninizmus Alapjai Tanszék, Mód Aladár egyetemi tanár vezetésével. A tanszék neve 1957-ben változott Tudományos Szocializmus Alapjai Tanszékre, amikor az addig a rektor közvetlen irányítása alatt álló ideológiai tanszékek átkerültek a Bölcsészeti Kar keretébe és ott is nyertek elhelyezést. A tudományos szocializmus, mint önálló szak oktatását 1960/61-ben vezették be az egyetemi oktatásban előbb nappali, majd esti és levelező tagozaton. Történelem szakos hallgatók vehették fel III. éves korukban másik szakjuk elhagyásával, majd később C szakként. 1972-ben a tanszéket a történettudományi tanszékcsoporthoz tették át, mint történeti jellegű tudományt művelő tanszéket. A tanszék 1989-ben szűnt meg, amikor átkeresztelték Politikaelméleti Tanszékre, amelynek oktatott tematikája is teljesen új volt. A fond iratanyaga hiányos, a tanszék első 5 évének iratait nem őrizték meg. 1962-től 1975-ig az iratok hiánytalanul megvannak, sorszámos iktatás szerint letéve. A kutatást iktatókönyv sorozat segíti, de csak 1966-tól

Egyetemünkön a neveléstan tanszéket már 1814-ben felállították és Krobot Jánost bízták meg a tanszék vezetésével. Krobot 1824-ben a bölcsészeti kar igazgatója lett s ezután a neveléstan tanszéket sokáig nem töltötték be, hanem helyettesek vezették. E megbízott helyettesítő tanárok egyikének munkássága sem kiemelkedő. 1870-ben Eötvös József miniszter Lubrich Ágostot nevezte ki a neveléstan nyilvános rendes tanárává, aki három évtizeden át töltötte be a neveléstan tanszéket. Fő műve a háromkötetes "Neveléstudomány" c. munkája. Őt Fináczy Ernő (1901-1930) követte a tanszék élén, akinek sokoldalú neveléstörténeti munkássága modern szintre emelte a hazai pedagógiaoktatást. 1935-től 1949-ig a nagy műveltségű Prohászka Lajos töltötte be a tanszékvezetői pozíciót. 1949-ben bevezették a pedagógia szakos képzést (addig pedagógiai tanulmányokat a szabadbölcsészet keretében lehetett folytatni, s egyetemi doktorátust lehetett tenni). 1949-től 1950-ig Vajda György Mihály vezette a tanszéket. 1951-ben Lázár György állt a tanszék élén. 1952-ben rövid ideig Szokolszky István egyetemi docens vezette a tanszéket, majd ugyanebben az évben Ágoston György lett a tanszék vezetője. A tanszék nem tartozik egyetlen tanszékcsoportba sem, közvetlenül a dékán irányítása alatt áll. A Tanszék iratait csak 1964-től őrizték meg. Az iktatott iratok 1971-től 1984-ig egy év (1982-es) kivételével megvannak és éves bontásban az iktatás sorrendjében állnak rendelkezésünkre. A kutatást iktatókönyvek segítik, amelyek a tanszék korábbi történetére is támpontot nyújthatnak, tudniillik 1958-tól magmaradtak.

Az önálló latin tanszék története 1852-ben kezdődött Halder Konrádnak az "Ó-klasszikai irodalom" rendes tanárává, valamint Télfy Jánosnak a klasszikus nyelvek rendkívüli tanárává való kinevezésével. A tanszék helyzete Eötvös József és Trefort Ágoston minisztersége idején szilárdult meg. A tanszék iktatott iratai 1958-tól 1980-ig folyamatosan megvannak. Kutatásukat a szintén megmaradt segédkönyvek könnyítik meg. A vegyes iratok a tanszékvezető 1958 és 1966 között keletkezett, külön dossziékban gyűjtött levelezését tartalmazza, kutatása egyenkénti átnézéssel történhet.

Az Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék a III. Kémiai /Vegytani) Intézet - 1938-tól Általános Kémiai Tanszék - jogutódjaként alakult, s 1953-tól kezdődően szerepel mai nevén. A Tanszék iratai segédletek nélkül, évkörök szerint rendezve állnak rendelkezésünkre - csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak.