Showing 669 results

Archival description
Fonds
Advanced search options
Print preview View:

Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

Az Eötvös József elképzelései nyomán alakult gimnáziumban 1872. október 17-én öt tanárral és 24 tanulóval indult meg a tanítás. A gimnázium, melynek szervezeti szabályzatát Pauler Tivadar erősítette meg, Európa első gyakorlóiskolájaként a Bölcsészkarhoz tartozó tanárképző-intézet - akkori nevén a M. Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiuma - volt. Első otthonából, a Hatvani utcából többszöri költözködés után 1887-ben került mai épületébe, a Trefort utcába. Az iskola korszerű, máig is példamutató tantervét 1879-ben neves tanára, Kármán Mór dolgozta ki; első igazgatója Bartal Antal volt, de mellettük is híres tudósok, így például Marczali Henrik, Beke Manó, Négyesy László tanítottak itt. 1907-ben új épületrésszel - benne tornateremmel és fizikai előadóval - bővült az iskola. mely a háborút is átvészelte - 1914-től 1918-ig laktanyaépületként szolgált! - ismét a legrangosabb budapesti gimnáziumok közé számított. 1947-ben a gyakorló gimnáziumot általános iskolával egészítették ki, majd az 1950-es években - a tanárképzés elhanyagolásával - fokozatosan megszűnt az intézmény gyakorló jellege (ekkor Apáczai Csere János Általános Gimnázium néven szerepelt az iskola). 1958-ban az egykori diák, Ságvári Endre nevének felvételével nyerte vissza eredeti célját, gyakorlóiskolakénti működését az intézmény, mely 1959-ben szervezetileg ismét az ELTE-hez csatlakozott az ELTE Ságvári Endre Gyakorló Iskolája néven. 1990 után az intézmény Trefort Ágoston nevét vette fel. A gimnázium iratanyagából a tantestületi ülések jegyzőkönyvei - az 1927. és az 1940. évi kivételével - 1924 és 1946 között hiánytalanul maradtak meg. Az iktatott iratokat is viszonylag teljességükben őrizték meg: 1873-tól az 1900-as évek elejéig ugyan évenként csak néhány iratot találhatunk, ezt követően azonban mind gazdagabbá és teljesebbé válik az iratanyag. A kutatást csak 1910 és 1914 között segíti iktatókönyv, majd 1931-től 1935-ig mutató, de 1945-től már a segédletek is hiánytalanul állnak rendelkezésünkre. Az 1874/75-ös tanévtől 1948-ig egy-egy év kivételével az anyakönyvek szintén ránk maradtak.

ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

Munkaügyi Döntőbizottság

A kormány 1964. évi 29. számú rendelete intézkedett a Munkaügyi Döntőbizottságok megalakításáról. Az elnököt, a helyettesét, egy tagot és három póttagot a munkáltató, egy póttagot az egyetemi Szakszervezeti Bizottság delegált a testületbe. A bizottság eljárása panasz alapján indult meg. A panaszt munkaköri besorolás, munkabér megváltoztatására vonatkozó értesítés, áthelyezés, munkaviszony megszüntetése, kártérítésre való kötelezés, vagy fegyelmi határozat ellen a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett előterjeszteni. Egyéb ügyekben panasszal az igény esedékessé válásától számított 3 éven belül, bűncselekménnyel okozott kár esetében pedig a büntető eljárás megindítására meghatározott elévülési idő elteltéig, de legalább öt évig lehetett élni. A bizottságnak évenként statisztikai jelentést kellett készíteni a Munkaügyi Minisztérium számára ügyfélforgalmáról. Az iratokat évrendben helyeztük el, a jelentéseken kívül kinevezések és a konkrét panaszos ügyek aktái találhatók ebben a fondban. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

Egyetemi Főigazgató iratai

1991-ben az egyetem vezetési struktúrájában változás történt. A szervezeti és működési szabályzat módosításával az egyetemi főtitkári tisztség és a gazdasági főigazgató tisztsége átmenetileg megszűnt illetve egybeolvadt és helyette az egyetemi adminisztráció és a pénzügyi, gazdasági kérdések irányítására létrehozták az egyetemi főigazgató tisztségét. E tisztséget gyakorlatilag 1992 elején töltötték be, de a fond anyaga előiratok formájában már az 1991-es évvel kezdődik. A főtitkári funkciók egy részét a titkársági osztály vezetője végezte a továbbiakban is. 1995-ben az SZMSZ újabb módosításával gyakorlatilag visszaállították a főtitkári és a gazdasági főigazgatói funkciót, azonban a főtitkári tisztséget hosszú ideig nem töltötték be. 1995 után a főigazgató döntően már csak gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a korábbi elnevezés fenntartása mellett. 1997-ben az egyetemi főigazgatói tisztség megszűnt és funkcióit részben a gazdasági főigazgató, részben az egyetemi főtitkár vette át. Az iratok forrásértéke jelentős, erősen hiányosan kerültek a levéltárba, kutatásuk az iktatókönyvek és 1994-től a mutatókönyvek segítségével végezhető.

Politikai Főiskola

A 2005/1990. (III.24.) Minisztertanácsi rendelet megszüntette és jogutód nélkül hagyta az MSZMP Politikai Főiskoláját. A volt levelező tagozatos politikai főiskolások képzésének befejezése érdekében lehetőséget kívántak adni számukra az ELTÉ-re való átjelentkezésre, ahol kisebb részüket átvette az ELTE Szociológiai Intézete és Továbbképző Központja, a tanulmányaikat az eredeti képzési rendben befejezni óhajtók többsége számára pedig a Bölcsészettudományi Karon tervezték politikaelmélet szak felállítását egyszeri kivételes képzési formaként. A tervezett szak tantervét a Kari Tanács azonban ebben a formában nem fogadta el, így az 1990/91 őszén átjelentkező hallgatók egyelőre nem folytathatták tanulmányaikat. A politikaelmélet szak egy új, a modern követelményeknek megfelelő tantervvel, nem pusztán a volt politikai főiskolások számára nyújtott formaként 1994-ben kezdte meg működését.

Középkori Magyar Történeti Tanszék

A magyar történelmet egyetemünkön 1866-tól, az első magyar történelmi tanszék alapításától tanították külön az egyetemes történelemtől. (Az előzményekre ld. a 105. fond bevezetőjét!) Az első magyar történelemmel foglalkozó tanszéket - melynek jogutódja a hazánk Mohács utáni történelmét tárgyaló Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék - hamarosan a Magyarország történelmét 1526-ig tanító, a mai Középkori Magyar Történeti Tanszék elődjének tekinthető második tanszék követte. Ennek első tanára a neves történész, Salamon Ferenc volt (1870-től 1892-ig), későbbi vezetői is híres, ismert historikusok: Marczali Henrik (1895-1924 között), Hóman Bálint (1925-től 1931-ig) és Mályusz Elemér (1934-1949) voltak. A Tanszék iratai csak 1964-től, de ekkortól is hiányosan, iktatás és segédkönyvek nélkül maradtak meg, egyenkénti átnézéssel kutatható. A "Buda expugnata" című könyv kéziratából külön állagot alakítottunk ki.

Tudományos Szocializmus Tanszék

Az 1950 óta működő Központi Marxizmus-leninizmus Tanszékből 1954-ben három szaktanszék alakult, amelyek egyike a Marxizmus-leninizmus Alapjai Tanszék, Mód Aladár egyetemi tanár vezetésével. A tanszék neve 1957-ben változott Tudományos Szocializmus Alapjai Tanszékre, amikor az addig a rektor közvetlen irányítása alatt álló ideológiai tanszékek átkerültek a Bölcsészeti Kar keretébe és ott is nyertek elhelyezést. A tudományos szocializmus, mint önálló szak oktatását 1960/61-ben vezették be az egyetemi oktatásban előbb nappali, majd esti és levelező tagozaton. Történelem szakos hallgatók vehették fel III. éves korukban másik szakjuk elhagyásával, majd később C szakként. 1972-ben a tanszéket a történettudományi tanszékcsoporthoz tették át, mint történeti jellegű tudományt művelő tanszéket. A tanszék 1989-ben szűnt meg, amikor átkeresztelték Politikaelméleti Tanszékre, amelynek oktatott tematikája is teljesen új volt. A fond iratanyaga hiányos, a tanszék első 5 évének iratait nem őrizték meg. 1962-től 1975-ig az iratok hiánytalanul megvannak, sorszámos iktatás szerint letéve. A kutatást iktatókönyv sorozat segíti, de csak 1966-tól

Neveléstudományi Tanszék

Egyetemünkön a neveléstan tanszéket már 1814-ben felállították és Krobot Jánost bízták meg a tanszék vezetésével. Krobot 1824-ben a bölcsészeti kar igazgatója lett s ezután a neveléstan tanszéket sokáig nem töltötték be, hanem helyettesek vezették. E megbízott helyettesítő tanárok egyikének munkássága sem kiemelkedő. 1870-ben Eötvös József miniszter Lubrich Ágostot nevezte ki a neveléstan nyilvános rendes tanárává, aki három évtizeden át töltötte be a neveléstan tanszéket. Fő műve a háromkötetes "Neveléstudomány" c. munkája. Őt Fináczy Ernő (1901-1930) követte a tanszék élén, akinek sokoldalú neveléstörténeti munkássága modern szintre emelte a hazai pedagógiaoktatást. 1935-től 1949-ig a nagy műveltségű Prohászka Lajos töltötte be a tanszékvezetői pozíciót. 1949-ben bevezették a pedagógia szakos képzést (addig pedagógiai tanulmányokat a szabadbölcsészet keretében lehetett folytatni, s egyetemi doktorátust lehetett tenni). 1949-től 1950-ig Vajda György Mihály vezette a tanszéket. 1951-ben Lázár György állt a tanszék élén. 1952-ben rövid ideig Szokolszky István egyetemi docens vezette a tanszéket, majd ugyanebben az évben Ágoston György lett a tanszék vezetője. A tanszék nem tartozik egyetlen tanszékcsoportba sem, közvetlenül a dékán irányítása alatt áll. A Tanszék iratait csak 1964-től őrizték meg. Az iktatott iratok 1971-től 1984-ig egy év (1982-es) kivételével megvannak és éves bontásban az iktatás sorrendjében állnak rendelkezésünkre. A kutatást iktatókönyvek segítik, amelyek a tanszék korábbi történetére is támpontot nyújthatnak, tudniillik 1958-tól magmaradtak.

Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Az önálló latin tanszék története 1852-ben kezdődött Halder Konrádnak az "Ó-klasszikai irodalom" rendes tanárává, valamint Télfy Jánosnak a klasszikus nyelvek rendkívüli tanárává való kinevezésével. A tanszék helyzete Eötvös József és Trefort Ágoston minisztersége idején szilárdult meg. A tanszék iktatott iratai 1958-tól 1980-ig folyamatosan megvannak. Kutatásukat a szintén megmaradt segédkönyvek könnyítik meg. A vegyes iratok a tanszékvezető 1958 és 1966 között keletkezett, külön dossziékban gyűjtött levelezését tartalmazza, kutatása egyenkénti átnézéssel történhet.

Results 1 to 10 of 669