Showing 890 results

Archival description
Fonds
Print preview View:

2 results with digital objects Show results with digital objects

Középkori és koraújkori oklevélgyűjtemény

A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.

A pesti királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karának Állatgyógyászati Tanszéke, Állatgyógyintézet

II. József 1786. december 12-én adta ki az egyetemi orvosi kar állatgyógyászati tanszékének alapításáról szóló rendeletét. A Helytartótanács ennek alapján részletezte az új intézmény létrehozásának teendőit 1787. február 6-án. Az oktatás ugyanazon év nyarán kezdődött meg. Eleinte még a képzéshez szükséges eszközök is hiányoztak, ezeket Tolnay Sándornak (1747–1818), a tanszék első vezetőjének csak hosszú évek munkájával sikerült beszereznie. A század végén a tanszék mellett állatgyógyintézet létesült. Az itt dolgozók klinikai gyakorlatot végeztek, valamint kovácsmesteri és alapvető állatorvosi tanfolyamokat tartottak. A tanszék és az intézet egészen 1851-ig változatlan formában működött, dacára a reformterveknek és javaslatoknak.
Ha összehasonlítjuk a fond és az akkori tudományegyetem más tanszékeinek gyűjteményét, megállapíthatjuk, hogy a 19. század közepéig ez az egyik legnagyobb mennyiségben megmaradt iratanyagunk. Igaz: az egyetem központi hivatalainak korabeli hagyatéka sokkal gazdagabb.
A fond iratanyagát három tematikus állagra bontottuk, továbbá egy-egy különálló gyűjteményből két újabb állagot hoztunk létre.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 31.]

Pesti Állatgyógyintézet, Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet

Gróf Leo von Thun-Hohenstein vallás- és oktatásügyi miniszter megreformálta a Habsburg-monarchia tartományainak oktatási rendszereit az 1850-es években. Ebből a magyar felsőoktatás, így az állatorvosképzés sem maradt ki. A korábbi tanszékből 1851. augusztus 10-én alakult meg az önálló állatorvosképző tanintézet. A képzés színvonala lecsökkent, hiszen a Pesti Állatgyógyintézet elveszítette korábbi egyetemi jellegét, a kormányzattól pedig nem kapott annyi támogatást, hogy utolérhesse a mintának tekintett bécsi állatorvosi iskola nívóját. Az oktatás hivatalos nyelve ugyan a német lett, de a magyart teljesen nem lehetett száműzni, hiszen a hallgatóság egy része csak ezt a nyelvet értette meg.
1875-ben, immáron a kiegyezés utáni kedvezőbb politikai körülmények között ismét átszervezték az intézményt, és 1890-ig Állatorvosi Tanintézetnek nevezték. Időközben a követelmények egyre magasabbak lettek, vagyis az intézet egyre értékesebb képesítést nyújtott.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 35.]

Results 1 to 10 of 890