A bölcsészkaron az 1887/88-as tanévben kezdte meg működését a Történelmi Szeminárium. (Történetére lásd még a 102. fond bevezetőjét.) Oklevélgyűjteményünk a szeminárium tulajdonát képezte, a hallgatók ennek segítségével mélyíthették el paleográfiai ismereteiket, s fejleszthették oklevél olvasási tudásukat. A gyűjteményt a XIII. század közepétől a XVII. század utolsó harmadáig keletkezett oklevelek (és 4 db. kódextöredék) alkotja, döntő többsége a mohácsi csatát megelőző időből származik. A kibocsátók között világi személyek (uralkodók, nagybírák, bánok, az országtanács, városok, várnagyok, városi polgár, közjegyző stb.) mellett egyházi személyek és testületek (pápa, érsek, püspök, apát, hiteles helyek) is találhatók. Az oklevelek között eredetiek és másolatok, fogalmazványok is vannak. Megpecsételésük módját tekintve van közöttük privilégium, zárt és nyílt oklevél. A gyűjtemény a Történelem Segédtudományai Tanszék letétjeként található az egyetemi levéltárban.

Az iratanyag az egyetem vezetésével kapcsolatos iratanyagot tartalmazza, testületi ülések jegyzőkönyveit, a Rektori Hivatal iktatott iratait, az iktatott iratok közül kiválogatott tematikus iratcsoportokat és a tudományos fokozatokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

A gyűjteményes jellegű fondban található iratok nem kapcsolhatók a regisztratura jellegű fondok irataihoz. A személyi hagyatékok állagában olyan irattöredékeket helyeztünk el ABC-rendben, melyekből fondot a csekély iratmennyiség miatt nem tűnt célszerűnek kialakítani. A hallgatók személyi irataiban és az oklevélgyűjteményben bécsi, kolozsvári és zágrábi indexek, oklevelek is találhatók. Az ún. egyéb vegyes iratok nevet viselő állagban található pl. a kolozsvári egyetem 1944/45-ös működésére vonatkozó néhány irat, az 1764/75-ös országgyűlés naplója, amely a jogi karról került a levéltárba, továbbá az Eötvös-család bárói rangra emelő, Wosinski Imre nemesítő oklevele és Beöthy Imre adománylevele. Az újságcikkgyűjteményben magyar és külföldi lapok felsőoktatására vonatkozó cikkei kaptak helyet. Az Egyetemi Lapok című kiadványt - bár ez könyvtári gyűjtőkörbe tartozó anyag - megszűnéséig folyamatosan gyűjtötte a Levéltár, hiszen sok esetben a könyvtárakban sem maradt meg egy-egy lapszám. A h/ állagban az egyetem szervezeti, működési, tanulmányi szabályzatai, valamint az egyetemen működött egyesületek alapszabályai találhatók. A repertórium előző kiadásához képest az a változás történt, hogy a "Nyomtatványtár" című állag teljes anyagát átadtuk az Egyetemi Könyvtárnak. (Emiatt az addigi b állag betűjele a-ra, a c b-re stb. változott.

Az iratanyag a Bölcsészettudományi Kar vezetésére, működésére, hallgatóira és oktatóira vonatkozó iratanyagot tartalmazza.

A fondban az Egyetemi Könyvtár működése során keletkezett iratok találhatók.

A fondban a Botanikus Kert működése során keletkezett iktatott iratok, valamint személyi és pénzügyi iratok találhatók. A vegyes iratok közt megtalálható a Füvészkert 1811-ben latin nyelvű katalógusa.

Személyi iratai között okmányai, kinevezései, bizonyítványai és kitüntetései találhatók. Levelei között a Rektorátustól és a bölcsészkari Dékáni Hivataltól hozzá érkezett levelek mellett magánlevelei is megtalálhatók. (1900-1948) Említést érdemel még a bölcsészkari naptárak 1916 és 1948 közötti sorozata. A vegyes iratok között egyetemi előadásai (1918/19 II. félév), kirándulási napló (1889) és különféle újságcikkek kaptak helyet. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók.

A fond anyaga az 1945 előtti korszakból rendkívül töredékesen maradt fenn. Az 1945 után keletkezett iratok egy részéhez nincsenek segédkönyvek, ezek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.

A tanszék iratait évenkénti sorszámos rendben iktatták. Külön tárgyi csoportokat alakítottak ki a személyi, a tudományos kutatások és a gazdasági ügyek irataiból. Ezek egyúttal a fond állagai is. Az Állattani Múzeum és Intézet iratai főként leltári naplókból állnak.
A kutatás az a/ állag kivételével - melynél az iktatókönyvek megmaradtak - darabonkénti átnézéssel lehetséges.