Káli Péter tatai várnagy levele Rozgonyi István pozsonyi ispánnak, amelyben értesíti, hogy a császár utasítására a neki küldött pénzből adjon át neki hatszáz aranyforintot a tatai vár munkálataira.

Boor Miklós és Ternaki János csöllei várnagyok az oklevélben leírt feltételekkel fegyverszünetet kötnek Pozsony városával Húshagyókeddig (március 5.).

Székesfehérvár város a Pozsonyból érkezőknek és a pozsonyi kereskedőknek, akik Verkenye és Csölle érintésével Komáromnál lépik át a Dunát, majd Tatán és Környén keresztül Székesfehérvárra mennek, szabad és biztonságos átjárás biztosít.

Pozsony város tudtul adja, hogy 1447. július 13-án vásárolt Mihály pozsonyi préposttól 9 boros hordót egyenként 16 aranyforintért, amelyekből 32 forintot szeptember 14-én, a maradék összeget pedig április 24-én fogja kifizetni.

Pozsony város utasítása az 1448. évi országgyűlésre küldött követeinek. Az oklevél egyik aláírója Ludwig Königsfelder pozsonyi bíró.

Szepesi László alkormányzó és budai várnagy a pozsonyi polgárok és Rozgonyi János közti perben előírt eskü letételét Hunyadi János 1448. június 26-án kelt oklevele értelmében Szent Jakab oktávájára halasztja.

Hunyadi János kormányzó levele Kassa, Bártfa, Lőcse és Eperjes városokhoz, amelyben segítségüket kéri V. László király kiszabadításához.

Hatnai László és Temesközi Bálint nyitrai ispánok és nagyszombati kapitányok tájékoztatják Pozsony városát Körmöcbánya ostromáról, valamint Hunyadi János és Giskra egyezségéről.

A pozsonyi káptalan átírja V. László király Bécsben, 1457. július 11-én kiadott oklevelét, amelyben utasítja Albert, nógrádi főesperest, esztergomi kanonokot és vikáriust, hogy a Scherer Farkas és Vilmos pozsonyi polgárok Pechy Balázs, palotai lakos elleni perében ne folytasson semmilyen eljárást.