A Dékáni Hivatal iratai 1949-1952 között sorszámos iktatásúak. 1952. január 1-től tértek át a csoportszámos iktatásra, amely tanévenként vagy naptári évenként történt. 1953-tól hat, 1958-tól megszüntetésükig pedig három csoportszámot használtak. Az iktatólapok a két utolsó tanév (1969/70, 1970/71.) kivételével megvannak, mutatókötet csak az 1948/49 és 1950/51¬es tanévek közötti időszakról maradt fenn.
Az iratok iktatószámok alapján iktatókönyvek és mutatókönyvek segítségével kutathatók.

Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.

Az állagban a szigorlati törzskönyvek (1950-1952) évenkénti bontásban a szigorlatok és az államvizsgák eredményeit tartalmazzák. A tanulmányi lapok és az oklevélmásolatok tanévenként, ezen belül szakonként és szakpáronként betűrendben tartalmazzák a hallgatók személyi és tanulmányi adatait. Az anyag egy részéhez (1949/50, 1951/52-1955/56) hallgatói névmutatók állnak rendelkezésre.

A kötetek évenkénti bontásban és betűrendben tartják nyilván az ugyanabban az évben első évre beiratkozott diákokat, akiknek az összes hallgatott félévét nyomon lehet követni. Hallgatói névmutató nem készült az állaghoz.

Az állagban Tanszékcsoporti üléseik emlékeztetői illetve tanszékvezetői pályázatok, beszámolók találhatók.

1990-től a törzskönyvekben már nem különülnek el szétválaszthatóan a különböző tagozatok, évek és szakok bontásában lehet keresni bennük.

A tanfolyam a nem biológia szakos tanároknak biológia tanításához, valamint tanulmányaik egyetemi folytatásához szükséges előképzettséget adott. Keretében szaktárgyakat (ember-, növény-, állattan) és marxizmus-leninizmust oktattak. Az iratok egy részét a hallgatók személyi anyaga alkotja. Az állag darabonkénti átnézéssel kutatható.

Az Egyeztető Bizottság munkaügyi problémákban döntött (áthelyezés, besorolások stb.). Az iratok iktatólapok segítségével kutathatók.

Az állagban beruházási javaslatok, telepítési tanulmányok, fejlesztésre vonatkozó tájékoztatók találhatók. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

E forrásoknak részben kordokumentum jellege van és ezért szükséges megőrizni őket, részben azonban olyan adatokat is tartalmaznak, mely más forrásokban nem találhatók meg. Az egyetemi levéltárak egyik legnagyobb problémája, hogy e hatalmas mennyiségű forrástípust meg tudják-e őrizni. Az állaghoz segédlet nem készült, kutatását viszont megkönnyíti a dossziék évenkénti (az egy évben végzett hallgatók), ezen belül betűrendben való elhelyezése.
A hallgatói iratgyűjtők a végzős hallgatókról tartalmaznak minősítéseket. Ezen kívül egy törzslapot a hallgató és szülei személyi adataival, önéletrajzot és a diák szakmai, szaktanár általi és "közösségi", KISZ-megbízott általi jellemzését. Megtalálható benne a tanítási gyakorlat minősítése és az ez alapján tett tanári javaslat, valamint a hallgató által kitöltött kérdőív, amelyben munkahelyi elképzeléseit vázolja.