A kutatás szempontjából a fond legérdekesebb része az anyagának túlnyomó többségét képző törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1919/20-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (=anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását, és előképzettségét, valamint tanulmányi adatokat, hallgatott órák címét, előadó nevét, félév igazolását.
A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság összetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány-, és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzskönyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság alakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, trianoni határok közti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb.) hatása.
Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használhatók.

A tanulmányi ügyek nyilvántartása a Quaesturán történt. Itt állítottak ki minden igazoló iratot, intézték a félévbeszámítást, átiratkozást, indexek egyeztetését, dékáni végzések bevezetését. Az állagban leckekönyv másolatok és a tanárokra jutó tandíjjárulékokról készített kimutatások, illetve iktatott iratok találhatók. A töredékesen fennmaradt iratokhoz nincsenek segédkönyvek. Az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható.

Az állag az 1931/32. tanévtől tartalmazza a Diákjóléti Iro­da iktatott iratait, melyek közül az 1932/33, 1936/37, 1943/44-­es tanévekben keletkezettek hiányzanak. 1944 után a Diákjóléti Bizottság néhány jegyzőkönyve maradt csak ránk.

A Dékáni Hivatal szervezetétől némiképpen függetlenül, 1962-ben hívták életre a Dékáni Titkárságot. A Titkárság a dékán közvetlen adminisztratív kiszolgálására alakult.

A kötetek évenkénti bontásban tartalmazzák a hallgatók adatai. Megismerhetők belőle a hallgatók személyes adatai, középiskolái, félévi tárgyai, oktatói, jegyei. A tanulmányi lapok alkalmasak az 1948-1952 között hiányzó törzskönyvek pótlására.

Az állag első sorban Nevelési Bizottság iratait tartalmazza, továbbá megtalálhatók benne tanszéki pályázatok és tanrendek is.

Az állag az arany-, gyémánt-, vas-, és rubindiplomák adományozásával kapcsolatos iratokat tartalmazza

Nappali tagozatos hallgatók államvizsga jegyzőkönyvei

A kari Tanulmányi Bizottságot 1987 decemberében állították fel, s hat évig működött. Megalakulásakor dékánhelyettes irányította, tagjai az oktatók közül kerültek ki. A későbbiekben a hallgatók képviselői is részt vettek a bizottság munkájában. Feladatai a hallgatók különféle tanulmányi ügyében való döntéshozatal volt (pl. vendéghallgatók, halasztások, szakfelvétel, felmentések, demonstrátori pályázatok).
Az 1991-ben és 1992-ben keletkezett iktatott iratok mutatókönyve megvan, az 1993-as év töredékes anyagát egyenkénti átnézéssel lehet kutatni.