Az 1948 utáni egyetemi reformok az oktatás tartalmának és az egyetemi képzés módszereinek átalakítása mellett az egyetem igazgatási szerveiben is változásokat hoztak. Megszűnt a Quaestura, az anyakönyvezési, pénztári és számvevői feladatokat ellátó hivatal, hatáskörét a Dékáni Hivataloknak alárendelt Tanulmányi Osztályok vették át. Az eddig a Quaestura által végzett anyakönyvi nyilvántartás, valamint a hallgatók félévenkénti tanulmányi változásainak a törzskönyvbe való bevezetése a kari Tanulmányi Osztályok feladatkörébe került át.
Levéltárunkis tükrözi ezt a szervezeti változást: az eddig a Quaestura fondjában őrzött törzskönyvek ezentúl a megfelelő karok fondjaiban külön állagot képeznek. Így például a Jogtudományi Kar törzskönyveinek folytatása a kar ezen állagában keresendő.
Jelen állagban a nappali tagozatos törzskönyvek az 1952/53. tanévtől kezdődnek és az 1985/86. tanévig hiánytalanul megvannak, a hallgatók személyi adatait, valamint félévenkénti bontásban tanulmányaikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.
1947/48-ban bevezették az esti tagozatos képzési formát, - amely a kétéves esti munkástanfolyam (42440/1945 VKM.) helyébe lépett - majd 1951-ben a levelező oktatást is (128/1951. (VI.17.) MT. sz. rendelet). Ezeken a tagozatokon munkaviszonyban lévők és e képzési forma jelentőségét frekventáltsága jelzi: a 60-as évek közepéig az esti és levelező tagozaton együttvéve kétszer annyi diák járt, mint a nappalin.

Az állag a Tudományos Bizottság iratait, továbbá hallgatói TDK és egyéb tudományos pályaműveket tartalmaz.

A jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.

A jegyzőkönyvek a szigorlatozó nevét, korát, vallását, születésének pontos dátumát és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül tudósítanak a szigorlat napjáról, tárgyáról, eredményéről, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának időpontjáról is.

Az iratokat évenként vannak rendezve. Közöttük az egyetemi Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának néhány jegyzőkönyve, a tanárok és diákok cseréje, a tanszékek külkapcsolataira vonatkozó jelentések, az egyetem külföldi intézményekkel kötött egyezményeire, külügyi programok - és jelentések összeállítására vonatkozó iratok találhatók.
Az iratanyag 1956-tól az 1970-es évek közepéig töredékesen maradt fenn, ezután az 1988-as, 1990-es és 1991-es évet kivéve teljesnek mondható. Az 1980-as évektől a külkapcsolatokra vonatkozó iratok nagyobbik részét külön gyűjtötték, s ezért ebbe az állagba kerültek. Ezeket a Dékáni Hivatal mutatókönyveinek segítségével lehet kutatni, az állag többi része egyenkénti átnézéssel kutatható. Külön hangsúlyozandó, hogy a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó iratok másik része a Dékáni Hivatal iktatott iratai között található.

A Dékáni Hivatalon belül külön gyűjtötték a külföldi állampolgárságú hallgatókra vonatkozó aktákat. Ezek között helyezték el a kar levelezését a minisztériummal, a nagykövetségekkel, valamint a Nemzetközi Előkészítő Intézettel. A NEI-ben folyt a magyarul nem beszélők magyar nyelvre való tanítása, illetve az egyes "baráti" országokkal kötött államközi kulturális egyezményeknek megfelelően a diákok egyetemi tanulmányok folytatására való felkészítése. Ezen túlmenően az iratok között hallgatói névsorok, ösztöndíjasok jegyzéke, halasztási ügyek és rendkívüli segélykérelmek is találhatók.
Az állag évrendezett, egyenkénti átnézéssel kutatható.

Az állagban a diplomahonosítási ügyek mellett az 1945-öt követő bő egy évtized során keletkezett törzsadat- és tanulmányi lapok, továbbá személyi iratgyűjtők találhatók év, illetve betűrendben elhelyezve. Természetesen az állag tartalmazza az 1953 és 1956 között létezett Nyelv- és Irodalomtudományi-, valamint Történettudományi kar egyes nyilvántartásait is. A hallgató személyi adatain kívül az "Adatlapok" a szülők foglalkozását és vagyoni helyzetét is tartalmazza (1938, 1944 és 1950-es bontásban), a személyi iratgyűjtőkben pedig az önéletrajzon kívül a hallgatók minősítése is megtalálható.

A hallgatóknak tanulmányaik során kettőnél több félév tananyagát felölelő vizsgát, szigorlatot kellett tenniük. A szigorlatok írásbeli- és szóbeli részből állottak. Az írásbelin több tételből lehetett választani, közülük egyet kellett kidolgozni. A szigorlat szóbeli részén tételeket kellett húzni, s rövid vázlatkészítés után szóban kellett kifejteni a témát. A szigorlat végeredményét az írásbeli, valamint a szóbeli feleletek érdemjegyei adták meg. A jegyzőkönyvek a hallgató személyi adatait, a tagozat és szak megnevezését a tételeket a részeredményeket az összesített eredményeket, az összesített eredményt, valamint a szigorlat idejét tartalmazzák.