Az iratok tartalmazzák a jelentkezési íveket, amelyeken a pályázó neve, születésének helye, ideje, vallása, apja vagy gyámja neve, polgári állása, tanulmányai és tanulmányi eredményei olvashatók. Szerepelnek rajta továbbá választott szaktárgyai, a felvételi vizsga időpontja és eredménye, továbbá a pályázó saját kezű kérvénye, amelyben felvételét kéri. Az iratokhoz csatolták az ajánlóleveleket is. Több esetben itt találhatók a minősítések is, valamint a hallgatók által a Collegium igazgatóságához írt levelek és a gyászjelentések. Az anyag elrendezése betűrendben történt.

A sorozatban pályázati ívek, felvételi kérvények, életrajzi adatok és ajánló levelek találhatók. Az iratok az elutasított hallgató neve szerinti betűrendben találhatók.

A sorozatban a Collegiumba felvételt nyert külföldi diákokra vonatkozó iratanyag található betűrendben.

A sorozatban a Csornai Prémontrei Kanonok rend ösztöndíjasainak, a Gozsdu-Alapítvány ösztöndíjasainak, a nagyszebeni érsek ösztöndíjasainak és a naszódvidéki ösztöndíjasoknak iratanyaga található.

A sorozatban található a külföldi ösztöndíjban részesült hallgatók beszámolói, a hazai és külföldi tanulmányi kirándulásokra vonatkozó iratok, a hallgatók önéletrajzai, a hallgatók ki- és bejelentkezési szelvényei, a kollégiumi tagság meghosszabbítási kérelmek, a kollégisták levelei az igazgatóhoz, a kollégisták szemináriumi dolgozatai és a diákjóléti ügyek.

A sorozatban találhatók az igazgatók és kurátorok (Bartoniek Géza, Eötvös Loránd, Gombocz Zoltán, Keresztury Dezső, Szabó Miklós és Teleki Pál) iratai, a Collegium rendes tanáraira vonatkozó iratok, a tiszteletdíjas tanárok iratai, továbbá egyéb alkalmazottakra vonatkozó iratok, minősítések és személyi iratok.

A sorozatban a Mednyánszky családra vonatkozó iratok, Szarvas Gábor iratai, Zihaly Lajos iratai, gyászjelentések és az 1896. évi millenniumi kiállítás alkalmából a kollégiumban elszállásolt tanárok bejelentőlapjai találhatók.

A jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.

A kari tanácsülési jegyzőkönyvek az 1953/54-es tanév 1954. január 28-i ülésével kezdődnek, s az 1956/57-es tanév 1956. december 7-i ülésével fejeződnek be. A jegyzőkönyvi mellékle­tek fogalmazványokat és másolatokat tartalmaznak. Az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható.