Az 1956/1957. tanévben Urbányi László vegyészmérnök vezette az akkori Állatorvostudományi Főiskolát. A forradalom idején arra törekedett, hogy az intézmény – amennyire csak lehet – maradjon távol az eseményektől. 1957-ben mégis kénytelen volt leköszönni az igazgatóságról, s a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Kutatóintézetének tudományos munkatársaként folytatta pályáját. A diktatúra hatóságai fegyelmi eljárást indítottak néhány oktató és hallgató ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy valamilyen módon részt vettek a forradalomban. Több vádlottnak, például Kómár Gyulának (1904–1968), a főiskoláról is távoznia kellett.
Ifj. Tatay Zoltán húszéves hallgató 1956. október 24-én hősi halált halt: végzetes lövést kapott, miközben egy súlyos sebesültön próbált meg segíteni.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 106.]
[Gyertyafényes felvonulás Tatay Zoltán emlékére - 2022 – Állatorvostudományi Egyetem (univet.hu), letöltés 2022. okt. 17.]

1945 előtt intézményünk egyszerre mindössze 12 hallgatót tudott szerény felszereltségű internátusban elszállásolni. Ez akkoriban az évfolyamok alacsony létszáma miatt még nem okozott gondot. A második világháború után azonban alapvető változások történtek: újjá kellett építeni az ország gazdaságát, s a hatalmat 1948-ban magához ragadó kommunista kormányzat – szolgaian lemásolva a Szovjetunió példáját – igyekezett nagyüzemivé átszervezni a mezőgazdaságot, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kialakításával. Mindehhez egyre több szakemberre, nem utolsósorban állatorvosra volt szükség.
Növekedett a hallgatók száma, így mind égetőbb lett az elegendő szálláshely hiánya. Az alma mater eleinte két diákotthont tartott fenn: a VII. kerületi Garay utca 5. és a VIII. kerületi Mária utca 20. szám alatt. Ezekben az épületekben már 370 hallgató lelhetett átmeneti otthonára, bár lakhatásuk minőségén továbbra is volt mit javítani. Az egyetem 1971-ben kezdte meg egy négyemeletes ingatlan építését a XIV. kerületi Mogyoródi úton. Az alapozásban a növendékek is segítettek. Kovács Ferenc (1921–2015) rektor 1973 szeptemberében adhatta át a diákságnak a Marek Józsefről (1868–1952) elnevezett, fürdőszobás lakrészekre osztott kollégiumot.
Az 1972 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 106.; 110–111.]]

Kommunista egyetemi csoport már az 1947/1948. tanévben kialakult öt hallgatóval és egy oktatóval. A következő években folyamatosan toborozta tagjait, 1953-tól az akkor létrejövő Marxizmus-Leninizmus Tanszék támogatásával. Az 1956-os forradalom napjaiban széthullott.
1957 őszétől a Magyar Szocialista Munkáspárt új politikai szervezetet kezdett kiépíteni egyetemünkön. Tagjai lehettek hallgatók, oktatók és dolgozók egyaránt. A szervezet a párt létszámának gyarapítására és az ideológiai-politikai nevelésre törekedett. Tevékenységéhez sok segítséget kapott az MSZMP Budapesti VII. kerületi Pártbizottságától. Szoros kapcsolatot épített ki a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ) az Állatorvostudományi Egyetemen létrehozott egységével. 1981-ben rendszeresítette a hallgatókat felügyelő nevelőtanárok munkáját.
Felhívjuk kutatóink figyelmét, hogy a fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A fond az egyetem oktatóinak és dolgozóinak 1989 előtti munkaügyi nyilvántartásait, iratait őrzi.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezete az Állatorvostudományi Egyetemen 1957. február 12-én alakult meg 45 hallgatóval. Az 1960-as évek elején már az egyetemisták 90%-a számított tagnak. A KISZ az ideológiai-politikai nevelést tekintette legfőbb feladatának, valamint azt, hogy minél több diákot léptessen be a pártba. Egyben ez volt a hallgatóság érdekvédelmi és érdekérvényesítési fóruma. Szervezte a közművelődést, megteremtette a sportolás és a szórakozás lehetőségét.
A fond anyagára jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 127.]

A Jubileumi Iroda feladata az évfordulós ünnepségek és megemlékezések szervezése volt.