- HU ELTEL VIII.I.007.e.III
- Sorozat
- 1875-1951
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állam- és jogtudományi tanulmányok befejező aktusa volt az államvizsgálat, mely a jogi képesítés feltételének tekinthető. Az 1883. évi tanulmányi és vizsgarend két elméleti államvizsgálatot rendelt el: a jogtudományit és az államtudományit.
Az államvizsgálatokra két bizottságot alakítottak 5-5 fő részvételével. Ezek közül 3 kari oktató és két külső tag lehetett. Amennyiben az államvizsgálatok száma felduzzadt, úgy a bizottságok kettéválhattak A és B bizottságra.
Az államvizsgálati jegyzőkönyvbe feljegyzett adatok: a jelölt személyi adatai, tanulmányainak kezdete, az elvégzett félévek száma, a vizsgálati díj befizetésének regisztrálása, a vizsgálat eredménye annak feltüntetésével, hogy egyhangúlag avagy szótöbbséggel született-e; a vizsgálat időpontja, a bizottság tagjainak és elnökének aláírásai, esetleges megjegyzések.
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a nappali és az esti tagozaton államvizsgázó hallgatókat egyaránt tartalmazza. 1953-1957 között külön kötetekbe írták az ideiglenesen fennálló Matematikai – Fizikai - Kémiai Karon és az Élet- és Földtudományi Karon végző hallgatókat. Könnyen kutatható az ábécésorrendben való beírás miatt.
ELTE Természettudományi Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az állag a tanítók és óvónők államvizsga jegyzőkönyveit tartalmazza betűrendes formában, képzési tagozat szerinti felosztásban.
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Nappali tagozatos hallgatók államvizsga jegyzőkönyvei
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
ELTE Állatrendszertani Tanszék
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A tanszék iratait évenkénti sorszámos rendben iktatták. Külön tárgyi csoportokat alakítottak ki a személyi, a tudományos kutatások és a gazdasági ügyek irataiból. Ezek egyúttal a fond állagai is. Az Állattani Múzeum és Intézet iratai főként leltári naplókból állnak.
A kutatás az a/ állag kivételével - melynél az iktatókönyvek megmaradtak - darabonkénti átnézéssel lehetséges.
ELTE Állatszervezettani Tanszék
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A zoológiai gyűjtemény alapját Habsburg Mária Anna főhercegnő természetrajzi gyűjteménye vetette meg. A gyűjteményt Piller Mátyás (1733-1788) rendezte és gyarapította. Mivel az állattant eredetileg az Orvosi Karon oktatták, a gyűjteményt is ott helyezték el. Az 1830. évi egyetemi almanach szerint a zoológiai és ásványtani gyűjtemény egy közös természetrajzi múzeumot alkotott. 1850-től azonban a zoológia oktatása átkerült a Bölcsészettudományi Karhoz. 1860-tól Állattani Gyűjtemény volt a neve, majd 1863-tól Állattani és Állatboncztani Intézetnek és Gyűjteménynek nevezték. 1886-ban a Múzeum krt. 4. szám alatti épületben kapott elhelyezést. 1862-től Margó Tivadar volt a zoológia tanára, aki a gyűjteményt is világszínvonalúvá fejlesztette. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 2002-ben költözött a gyűjtemény az ELTE Lágymányosi kampuszára, ahol a C épület üvegpiramisában látható.
Az állagban nagyrészt a múzeum leltárai találhatóak meg.
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
Az iratanyagban Almási János levelezése, kéziratai és egyéb vegyes iratai találhatók.
Almási János
Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék
Ennek része:Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának iratanyaga
A Tanszék iratai segédletek nélkül, évkörök szerint rendezve állnak rendelkezésünkre - csak egyenkénti átnézéssel kutathatóak.
ELTE Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék