Egyetemünkön sem ismeretlen jelenség, hogy bizonyos hallgatók tanulmányaik végeztével nem viszik magukkal indexüket. Ezek közül az iratok közül az 1945 előttieket őriztük meg mint kortörténeti érdekességeket. Forrásértékük abban az esetben van, ha keletkezésük idejéből nem maradt fenn törzskönyvi nyilvántartás.
Az alábbi táblázatban az évszámok a hallgatók születési évét jelentik. Egy doboz átlagosan 50 darab indexet tartalmaz. Az iratokat egyenkénti átnézéssel kutathatjuk.
Az állagra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.

A jegyzőkönyvek a szigorlatozó nevét, korát, vallását, születésének pontos dátumát és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül tudósítanak a szigorlat napjáról, tárgyáról, eredményéről, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának időpontjáról is.

Az intézet iratai töredékesen maradtak fenn, egyenkénti átnézéssel kutathatóak. Az állagban található a Ásványvíz-vegyelemző Intézet iratai, továbbá gyógyszerészhallgatókra vonatkozó vizsga dokumentumok.

A gyakorlati pénztár mellékletei a kert által kifizetett összegek nyugtáit, a hallgatók befizetéseit és az elszámolásokat tartalmazzák. A pénztári kísérő jegyzékek különböző elszámolások listái, maguk az elszámolások azonban nincsenek az anyagban. A belépési nyugták a kert pénztárából felvett hivatalos kiadások fedezésére szolgáló összegek (növények szállítási költségei stb.) nyugtái. A szelvényfüzetek a hallgatók által a kert részére befizetett összegek jegyzékei. A pénztári naplók a kert havi kiadásainak összesített jegyzékei.

A jegyzőkönyvek 1889-től hiánytalan sorozatként maradtak meg. A jegyzőkönyveket tanévenként vezették, 1908-ig kézzel, 1908-tól géppel írták. A Magyar Tanácsköztársaság időszakában, 1919-ben a kari ülések szerepét a Bölcsészkari Bizottság vette át.

Bölcsészkar dékánja által kiadott iratokat tartalmazza, amelyek a Kart érintő elvi jelentőségű, valamint személyi, tanszéki ügyek és az egyetem felső szerveivel való kapcsolatot tükröző iratok.

Az akadémiai és főiskolai évtizedekből hiánytalanul fennmaradt jegyzőkönyvsorozat elsődleges forrása a korszak megismerésének, már csak azért is, mert az egyéb iratanyag hézagos. A mindenkori titkár még az 1930-as években is kézírással vezette a jegyzőkönyveket. A köteteket teleírta, vagyis nem kezdett újat minden egyes tanév elején. A szenátus nemcsak az intézet legfontosabb ügyeivel foglalkozott az üléseken, hanem a tanszékek betöltésével, a hallgatók ösztöndíjával és egyéb ügyekkel is. A jegyzőkönyveket egyenkénti átnézéssel kutathatjuk. Az alábbiakban az egyes példányokban található első és utolsó tanácsülés pontos dátumát közöljük.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 39–40.]