A nappali tagozat törzskönyveihez nem készült mutató, az anyakönyvezés évenkénti bontásban szakokon és szakpárokon belül betűrendes sorrendben történt.

A hallgatók fegyelmi ügyeit tartalmazó iratokat 1947-től évenként változó módon kezelték. Sok esetben külön iktatószámmal látták el, és bejegyezték az iktatókönyvbe is. Némely tanévben egy iktatószám alatt sorszámozva, vagy "Bizalmas” jelzéssel ellátott dossziéban gyűjtötték, de előfordult az is, hogy semmiféle külön jelzetet nem kapott az ilyen irat. A kari irattárban elkülönítve tárolták az anyagot. A dobozokban az iratokat időrendben helyeztük el, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

A jegyzőkönyvek a szigorlatozó nevét, korát, vallását, születésének pontos dátumát és korábbi végzettségét közlik, ezenkívül tudósítanak a szigorlat napjáról, tárgyáról, eredményéről, valamint a sikeresen vizsgázottak doktorrá avatásának időpontjáról is.

A törzskönyvekhez nem készült mutató, az anyakönyvezés évenkénti bontásban szakokon és szakpárokon belül betűrendes sorrendben történt.

Az állag tagozatonként sorozatokra osztott. A törzskönyvek időrendi és betűrendi sorrendben kutathatóak, amit mutatók is segítenek. A nappali és levelező képzéseken kívül megtalálhatóak az állagban a jeltolmács tanfolyam és az oligofrénpedagógia vidékre kihelyezett tagozatainak törzskönyvei is. A vegyes tanulmányi nyilvántartások tanulmányi lapokat, vizsga és államvizsga jegyzőkönyveket, továbbá oklevélkönyveket tartalmaznak.

Az 1993. évi LXXX. törvény (felsőoktatási törvény) 81. és 82. § alapján a magyar felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység minőségének hitelesítésére és a minősítés elvégzésére létrehozták a Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB). A MAB a minőséghitelesítés során megvizsgálja, hogy egy adott intézmény vagy program megfelel-e a MAB által előre meghatározott és közzétett minőségi követelményeknek. Ha ez a megfelelés fennáll, akkor hitelesíti, azaz akkreditálja a vizsgált intézmény. Az állag ezeknek a hitelesítéseknek, akkreditációknak az anyagát tartalmazza karonkénti bontásban, illetve külön sorozatban találhatók a doktori iskolákra vonatkozó akkreditációs anyagok.

Az állag iktatott iratokból áll, amelyek kutatását iktatókönyvek segítik.

Az állagban a szigorlati törzskönyvek (1950-1952) évenkénti bontásban a szigorlatok és az államvizsgák eredményeit tartalmazzák. A tanulmányi lapok és az oklevélmásolatok tanévenként, ezen belül szakonként és szakpáronként betűrendben tartalmazzák a hallgatók személyi és tanulmányi adatait. Az anyag egy részéhez (1949/50, 1951/52-1955/56) hallgatói névmutatók állnak rendelkezésre.

Az állagban munkatervek, oktatási, nevelési értekezletek, államvizsga szervezési ügyek, továbbképzések, tankönyv, jegyzetügyek iratai találhatóak.