Showing 4107 results

Ebben az állagban a Rektori Hivatal iktatószám (és kis részben dátum) nélkül különböző témájú iratai találhatók. Az állag első tétele az 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása idején készített egyetemi leltár (Inventarium seu conscriptio collegii suppressa Societatis Jesu Tyrnaviensis). Az iratok között gazdasági ügyekre (pl. alapítványok), egyetemi alkalmazottakra, hallgatókra, tanulmányi ügyekre (vizsgajelentések, felvételik, fellebbezések stb.) kiemelkedő jelentőségű évfordulók megünneplésére, külföldi kapcsolatokra, látogatásokra, jegyzet- és tanulmányügyekre vonatkozó iratok vannak.

Az Egyetemi Színpad szervezeti és működési szabályzatát a Rektori Tanács 1958. január 17-én fogadta el. 1965-ben készült új szervezeti és működési szabályzatában hangsúlyozta, hogy programját az egyetem oktatási és nevelési feladatainak szolgálatába kell állítani. E célkitűzés megvalósítását szolgálták az irodalmi estek, amelyeken az irodalomtörténet egyes korszakait reprezentáló művek kerültek előadásra, a kortárs magyar irodalom jeles szereplői pedig gyakran személyesen is szerepeltek a színpadon. Felügyeletét a Közművelődési Titkárság látta el, majd annak 1987. évi megszűnése után az egyetem önálló közművelődési intézményeként működött. Az Egyetemi Színpad búcsúelőadását 1991-ben tartotta.

A fond a Kir. József Műegyetem (1871–1934) Rektori Hivatalának iratait tartalmazza négy állagban. Az iratanyag az intézmény valamennyi alapvető igazgatási-oktatási funkcióját lefedi.

a) Egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek (1872–1934)
Az egyetemi tanács – amelynek tagjait a kinevezett rendes tanárok és a magántanárok választott képviselői alkották, a rektor és a dékánok elnökletével – évente általában négy rendes ülést tartott, rendkívüli ülésekre szükség szerint került sor. A rektor és a dékánok megválasztása az egyetemi tanácsülésen történt. A gyűjtemény a századvélt megelőző évekre vonatkozóan hiányos; 1901-től szinte hiánytalan.

b) Rektori tanácsülési jegyzőkönyvek (1874–1934)
A rektori tanácsüléseken a rektor és a dékánok vettek részt; ez a testület tárgyalta az universitással kapcsolatos legfontosabb ügyeket. A tanácsülési jegyzőkönyveket keletkezésükkor külön bekötve őrizték. 1903 előttről összefüggő sorozat nem maradt fenn.

c) A Rektori Hivatal iratai (1871–1934)
A fond legterjedelmesebb állagát három sorozatra tagolva tartják nyilván: (1) iktatott iratok (104 doboz, 1871–1934), (2) iktatókönyvek (10 kötet, 1919–1935), (3) mutatókönyvek (13 kötet, 1918–1940, köztük az 1917–1940 közötti összesített név- és tárgymutató).

Az iktatott iratok tárgykörét tekintve a következő főbb témák azonosíthatók: (I) személyzeti ügyek (tanár- és segédtanszemélyzet-kinevezések, illetmény- és nyugdíjügyek, magántanári képesítések, mérnöki cím kérdése); (II) hallgatói ügyek (felvétel, tandíjak, ösztöndíjak, fegyelmi eljárások, statisztikai adatok, nőhallgatók felvétele, katonai szolgálattal kapcsolatos kedvezmények); (III) igazgatás és szervezet (szervezeti szabályzatok, kari és rektori tanácsi ügyek, rektor- és dékánválasztások, iratkezelés szabályozása, könyvtári ügyek, numerus clausus, fegyelmi és igazolási eljárások); (IV) pénzügyi és gazdasági ügyek (éves költségvetések, beruházások, ösztöndíj-alapítványok, építkezések, bérelt helyiségek); (V) tudományos és oktatási ügyek (tantervi módosítások, új tanszékek szervezése, külföldi kapcsolatok, oklevélhonosítások, műszaki doktori ügyek, szakvélemények); (VI) háborús időszak (1914–1918) és az azt követő átmenet (katonai behívások, hadisegélyek, hadigondozottak, Tanácsköztársaság utáni fegyelmi eljárások, trianoni következmények: elcsatolt területekről érkező hallgatók, selmeci akadémia áthelyezése).

d) A Kir. József Műegyetem évenkénti összefoglaló pénzügyi jelentései (1884–1906)
Egy kötetben összefoglalt éves pénzügyi és gazdasági állapotjelentések, amelyek átnézéssel kutathatók.

A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem iratai (1837-) 1914-1923 (-1935)