Az iratanyag a könyvtár könyv és folyóirat beszerzéseivel, a könyvtár helyiségeinek bérbeadásával kapcsolatos elszámolásokat, költségvetéseket tartalmazza.

A fond iratai között számos táblázatos állategészségügyi kimutatást találunk a 18. század végéről és a 19. század első feléből. Sokukhoz kiegészítő jelentés is tartozik. A táblázatok egy-egy helység, járás vagy megye állategészségügyének adatait tartalmazzák, többek között a betegségek elnevezését, illetve a gyógyult és elhullott állatok számát.
A táblázatokat időrendben helyeztük el a dobozokban, a keltezés nélkülieket pedig az állag végéhez csatoltuk.
A jelentések többnyire latin, kisrészt magyar nyelvűek. Az anyagot szálankénti átnézéssel kutathatjuk.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 33–34.]

A vegyes iratok közt találhatók többek között könyvtári utasítások, a könyvtár épületének építésére vonatkozó iratok, terv- és alaprajzok, a könyvtár 1992 és 1995 közti rekonstrukciójának iratai, Németh G. Béla személyes iratai és jegyzetei, a kézirattár és a szakolvasó iratai és a Karközi Könyvtári Bizottság iratai.

A Pesti Egyetem szegény orvostan hallgatóira 300 forintot hagy végrendeletében.

A fondban nem különítettük el időben a hallgatók anyakönyveit, névsorait, személyi nyilvántartásait. Az állagok sem korszakok, hanem a nyilvántartás fajtái szerint tagolódnak. Ebben a felosztásban könnyebben kutathatjuk az iratokat.
A fond anyagának 1920 utáni részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható

A legkorábbi évekből csupán néhány kézzel írt hallgatói jegyzék maradt fenn. A Semmelweis Egyetem levéltárában azonban hiánytalan sorozatot találhatunk az 1842 előtti névsorokból, így ennek a korszaknak az állatorvosi hallgatóit ott érdemes keresni. Az 1842 utáni latin, később magyar nyelvű előnyomott táblázatokat a felvételi és beiratkozási adatokról már mi őrizzük. Ezekből megtudhatjuk a hallgatók nevét, korát, vallását, születési helyét, anyja nevét, előző tanulmányainak helyét, sőt még szálláshelyüket is. Az 1851 előtti években a felvételi nyilvántartások egyben osztályozási könyvek is voltak, így belőlük tájékozódhatunk a hallgatók tanulmányi eredményeiről. Az intézmény még az abszolutizmus korában is magyarul vezette az iratokat. Ennek az állagnak és a következőnek az 1874 és 1890 közötti dokumentumai némileg átfedik egymást, ugyanakkor a névsorok csupán a felvételről és a beiratkozásról tájékoztatnak, míg a főiskolai anyakönyvek részletesebbek.
[Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787–1972. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1.) Bp. 1985. 65–66.]

Oklevél az egyetem túróci és bozóki, illetve szekszárdi birtokainak cseréjéről.

A Botanikus Kert iratai 1805-től 1970-ig - az 1850-es évekig igen hiányosan - állnak rendelkezésünkre, jórészt átnézéssel kutathatóak.
Az első állag az egész kert történetére vonatkozó - a 19. század első felében többségben német és latin nyelvű - iktatatlan, egyenkénti átnézéssel kutatható iratokat, valamint - 1898-tól kezdődően - iktatott iratokat tartalmaz, melyek kutatását iktatókönyvek segítik.