Wellmann Oszkár (1876–1943) az állattenyésztést kutatta és tanította. Monostori Károly (1852–1917) nyugdíjba vonulása után vette át az Állattenyésztési Tanszék vezetését 1908-ban. Felfedezéseit, kutatási eredményeit nemcsak hazai, hanem külföldi fórumokon is előadta. Kidolgozta a szarvasmarhák törzskönyvezésének tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal megalapozott módszertanát. Hutӱra Ferenc (1860–1934) után ő töltötte be a főiskola rektori tisztségét 1931 és 1933 között. Súlyos betegség okozta hirtelen bekövetkező halálát.
UntitledMály Nándor (1892–1973) főtörzsállatorvos volt.
UntitledIntézményünk 2016. július 1-én vált ki a Szent István Egyetemből, így visszanyerte 2000 előtti függetlenségét. Fenntartónk 2016 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, gazdálkodásunkat kancellár felügyelte. 2020. augusztus 1-től a Marek József Alapítvány biztosítja működésünket, a kancellári rendszer pedig megszűnt.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak k kutatható.
A Jubileumi Iroda feladata az évfordulós ünnepségek és megemlékezések szervezése volt.
A 19. században gyorsult a tudományágak fejlődése, egymást érték a korábbi meggyőződéseket felülíró felfedezések. Csupán az egyetemen szerzett tudással már nem lehetett egy életen át tudományt művelni, folyamatosan el kellett sajátítani a szakma újdonságait. Ehhez a szakmai lapok, folyóiratok böngészésén túl tanfolyamokra volt szükség. Látván a régóta gyakorló állatorvosok elavult ismereteit, Hutӱra Ferenc (1860–1934) ismétlő kurzusok indítását kezdeményezte 1898-ban. Az I. világháború idején főiskolánknak fel kellett hagynia a hasznos gyakorlattal. A két világháború között a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület rendezett tudományos üléseket a fővárosban és vidéken egyaránt, de nem rendszeresen. 1945 után egy darabig különféle szakszervezetek intézték a továbbképzést.
Az 1948 után regnáló kommunista vezetés a nagyüzemi állattartás kiépítésére törekedett. Mivel ehhez az állatorvosok naprakész tudása is kellett, 1955-ben a Földművelésügyi Minisztérium az akkori Állatorvostudományi Főiskola feladatává tette a továbbképzést. Intézményünk néhány hétig tartó, egyes típusoknál bentlakásos tanfolyamokat indított.
Az 1960-as évektől már bizonyos részterületekre felkészített állatorvosokra is igényelt a mezőgazdaság. Éveken tartó előkészítés után az 1970/1971. tanévben kezdte meg egyetemünk a szakállatorvosok posztgraduális képzését. Így nevelt ki baromfiegészségügyi, sertésegészségügyi, szarvasmarhaegészségügyi, állathigiéniai, élelmiszerhigiéniai, állategészségügyi igazgatási-szervezési, laboratóriumi, szaporodásbiológiai és klinikai szakembereket az 1970-es és 1980-as években.
A rendszerváltás után visszaesett a haszonállattartás mértéke, majd a 2010-es években ismét fellendült. A folyamattal egyetemünk a továbbképzés módosításával is igyekszik lépést tartani.
A fond anyagának egy részére jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak részben kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 82.; 153–156.]