1945 előtt intézményünk egyszerre mindössze 12 hallgatót tudott szerény felszereltségű internátusban elszállásolni. Ez akkoriban az évfolyamok alacsony létszáma miatt még nem okozott gondot. A második világháború után azonban alapvető változások történtek: újjá kellett építeni az ország gazdaságát, s a hatalmat 1948-ban magához ragadó kommunista kormányzat – szolgaian lemásolva a Szovjetunió példáját – igyekezett nagyüzemivé átszervezni a mezőgazdaságot, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kialakításával. Mindehhez egyre több szakemberre, nem utolsósorban állatorvosra volt szükség.
Növekedett a hallgatók száma, így mind égetőbb lett az elegendő szálláshely hiánya. Az alma mater eleinte két diákotthont tartott fenn: a VII. kerületi Garay utca 5. és a VIII. kerületi Mária utca 20. szám alatt. Ezekben az épületekben már 370 hallgató lelhetett átmeneti otthonára, bár lakhatásuk minőségén továbbra is volt mit javítani. Az egyetem 1971-ben kezdte meg egy négyemeletes ingatlan építését a XIV. kerületi Mogyoródi úton. Az alapozásban a növendékek is segítettek. Kovács Ferenc (1921–2015) rektor 1973 szeptemberében adhatta át a diákságnak a Marek Józsefről (1868–1952) elnevezett, fürdőszobás lakrészekre osztott kollégiumot.
Az 1972 előtti korszakok kutatóinak az 1–6. fondokat ajánljuk.
A fondra jelenleg a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben megfogalmazott védelmi idő szabályai vonatkoznak, így az csak korlátozottan kutatható.
[200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. Bp. 1987. 106.; 110–111.]]

Marcali Dénes szlavón bán Szobocsinai Lack fia Miklós perét Kochennya-i János fia János és László fia István ellen elhalasztja július 3-ra.

Mály Nándor (1892–1973) főtörzsállatorvos volt.

Majláth György országbíró alapítványa a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem 100. éves fennállása alkalmából.

Az iratokat levéltári rendezés előtt már tematikusan rendezték, leképezik Magyary egész életpályáját. Külön állagban találhatók a közigazgatással kapcsolatos iratai és egyetemi tanári tevékenységét megőrző iratok. Egy állag pedig levelezését őrzi, betűrendben.

Than Károly iránti tiszteletből létrehozott alapítvány "a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemre beiratkozott szorgalmas, de szegény sorsú másodéves gyógyszerészettan hallgató segélyezésére."

Az állag a MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának üléseinek iratait tartalmazza.

Az állagban Pais Dezső hagyatékának az MTA-val kapcsolatos iratait helyeztük el. A terjedelmes, zömében az 1950-es és 1960-as évekből származó anyagban az egész magyar tudományos életet, ezen belül is elsősorban a nyelv-, illetve irodalomtu­dományt befolyásoló állásfoglalások és döntések, valamint az ezekhez csatlakozó előterjesztések és viták találhatóak. Az akadémiai közgyűlések meghívói és jegyzőkönyvei, a tagajánlá­sok, a kandidátusi és doktori értekezések iratai, a különböző jelentések mellett Pais Dezső szakterülete: a nyelvtudomány, a nyelvtudománnyal foglalkozó akadémiai ülések dokumentumai teszik ki az állag nagyvészét. Rengeteg - Pais Dezső személyét is érintő - adatot lelhetünk a Nyelv- és Irodalomtudományi Osz­tály, a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság, a Nyelvtudományi Bizottság, a Nyelvtudományi Intézet, a Helyesírási Bizottság, valamint más akadémiai bizottságok munkájára és tevékenységére vonatkozóan. Az állaghoz - annak minden dobozához - részletes áttekintő jegyzék készült, mely levéltárunkban áll a kutatók rendelkezésére. 1-31. doboz (1877) 1930-1973.